Mit hozhat a pénteki Zelenszkij–Trump találkozó az orosz–ukrán háborúban?
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Donald Trumphoz látogat Washingtonba, a találkozót az amerikai fél kezdeményezte. Trump optimista a gázai rendezés sikerét követően. Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját arról kérdeztük, mit hozhat a találkozó, és milyen reményekkel tekinthet a világ az orosz–ukrán háború esetleges lezárására még a tél előtt.
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kifejtette, hogy a tárgyalások tartalmáról egyelőre csak homályos utalások állnak rendelkezésre.
Meggyőződése szerint Zelenszkij elnök minden bizonnyal megpróbál majd különféle ígéreteket kicsiholni az amerikai elnöktől, például Tomahawk rakéták és egyéb fegyverek szállítására. Ugyanakkor szerinte
igazán ez a találkozó arról szól, hogy az Egyesült Államok elnöke el fogja magyarázni Zelenszkij elnöknek azt, hogy amennyiben megállapodásra sikerül jutni az oroszokkal, akkor Zelenszkij ne akadályozza ezt akár újabb követelésekkel, avagy újabb támadásokkal.
Arra a kérdésre, hogy van-e reális esély arra, hogy Trump konkrét ígéreteket tegyen, vagy inkább elhúzódó folyamat várható a fegyverszállítás, illetve a Tomahawk rakéták ügyében, Siklósi Péter elmondta, hogy a Tomahawk rakétákat láthatóan Trump elnök arra használja, hogy nyomást gyakoroljon Moszkvára, hogy végre leüljön tárgyalni az ukránokkal, és természetesen vele is.
Kiemelte, hogy „ez tehát egy nyomásgyakorlási eszköz”.
Hozzátette, hogy bár most már hosszabb ideje sok szó esik ezekről a Tomahawk rakétákról, a valóságban eddig egyetlen darabot sem szállítottak le belőlük, tehát jelenleg „elméleti kérdésről van szó”.
Ennek az egésznek folyamatosan a napirenden tartása arra szolgál, hogy az oroszokat presszionálja, nyomást gyakoroljon rájuk, hogy üljenek le és tárgyaljanak.
A Tomahawk rakétákat Trump elnök arra használja, hogy nyomást gyakoroljon Moszkvára Fotó: AFP
Siklósi Péter kifejtette:
Az én értékelésem erről, hogy ha záros határidőn belül az oroszok nem ülnek le tárgyalni, akkor a Tomahawkokkal való fenyegetés a következő fázisába léphet, ami azt jelenti, hogy valamilyen konkrét megállapodást kötnek.
Siklósi Péter elmondta, hogy „egyelőre csak beszélnek róla, de konkrét szerződés nincs arról, hogy az európaiak hány darabot vásárolnának, és azt milyen ütemezéssel szállítanák le”. Hozzátette, hogy a következő lépés – ismét nyomásgyakorlásról van szó – az lesz, hogy majd kötnek valamilyen konkrét megállapodást. A szakértő kifejtette, hogy ez még mindig nem a fegyverek leszállítását jelenti, hanem az csak az azt követő fázisban következik be.
A végső cél az az, hogy az oroszokat leültessék és rákényszerítsék arra, hogy valamilyen megállapodást kössenek.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy ehhez az is szükséges, hogy az ukrán oldalon – miután az oroszok leültek tárgyalni – „semmi olyasmit ne csináljanak, ami ezt a tárgyalást veszélyeztethetné”.
Ha az oroszok nem ülnek le tárgyalni, akkor a háború a következő fázisába léphet Fotó: AFP
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját arról is kérdeztük, hogy van-e reális esély érdemi békekötésre vagy fegyverszünetre az orosz–ukrán háborúban még a tél előtt. Siklósi Péter ezt megerősítette, és elmondta, hogy „meggyőződése szerint van erre remény”.
A szakértő hosszabb ideje úgy látja, az oroszok részéről egy időhúzás zajlik, amelynek célja az volt, hogy a nyári offenzívájukat a lehető leghosszabb ideig folytassák, és minél több előrenyomulást érjenek el,
vagyis saját szempontjukból minél kedvezőbb helyzetet teremtsenek a frontvonalon. Felhívta rá a figyelmet, hogy Pokrovszkot az oroszok el akarták foglalni, ami azonban nem sikerült.
Siklósi Péter rámutatott, hogy a nyári offenzívát az időjárás is behatárolja. Elmondása szerint az őszi esőzések föláztatják a talajt Ukrajnában, ami a sárszezon beköszöntét eredményezi, amikor a hadszíntéren már jóval kevésbé lehet mozgást végezni, mint korábban. Hozzátette, hogy ez „egy természetes vége a nyári harci szezonnak”, és jelenleg „körülbelül ebben a fázisban vagyunk”.
Tehát úgy tűnik, hogy mivel Oroszország nem tudta elérni azt a célját, hogy minimum Pokrovszkot elfoglalja és ebben a harci szezonban további előrenyomulásra nem is nagyon lehet számítani, ezért az események abba az irányba mutatnak, hogy hamarosan a tárgyalóasztalé lesz a főszerep
– tette hozzá.
Siklósi Pétert arról is kérdeztük, hogy ha Washington valóban a saját kezébe veszi a békefolyamatot, hogyan reagálhat erre Európa, az EU vagy a NATO. Ő elmondta, hogy a NATO-t érdemes ebből kihagyni, mivel a NATO az amerikaiakat is magában foglalja, így szükségszerűen követik az amerikai politikát. Kiemelte, hogy a fő kérdés az, hogyan reagál erre Európa, illetve Ukrajna.
A szakértő szerint fronton történő előrenyomulásra nem nagyon lehet számítani Fotó: AFP
Trump és Zelenszkij találkozásának célja
A szakértő elmondta, hogy a washingtoni találkozó célja, hogy az ukrán reagálás támogató legyen. Hozzátette, hogy az amerikaiak ezt el fogják magyarázni Zelenszkij elnöknek, „hogy nincs más választása, mint támogassa ezt”.
Európa különféle okokból, politikai és egyéb okokból, bár a nyilvánosság előtt a szavak szintjén támogatja az amerikai békeközvetítési kísérleteket, ám több jel is arra mutat, hogy a háttérben inkább abban érdekelt, hogy a háború folytatódjon.
Siklósi Péter kifejtette, hogy ha az amerikaiak valóban képesek a feleket a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni, és megállapodás születik, az európaiak nem lesznek abban a helyzetben, hogy azt érdemben megakadályozzák vagy a továbbiakban destruktívan befolyásolják. Hozzátette, hogy „kénytelen lesznek elfogadni a tényeket”.
Azok az országok, amelyek korábban Palesztina szuverenitását ismerték el, kénytelenek voltak beállni Trump elnök mögé a pódiumra Fotó: AFP
A Magyar Külügyi Intézet kutatója rámutatott, hogy nagyjából úgy alakulhat a helyzet, ahogy az egyiptomi békecsúcson: azok az országok, amelyek néhány nappal korábban éppen Palesztina szuverenitását vagy önállóságát ismerték el, kénytelenek voltak beállni Trump elnök mögé a pódiumra, és mosolyogni az ő eredményéhez – „ahhoz az eredményhez, amihez az európai diplomácia a világon semmit nem tett hozzá”.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!