Nem repülnek a pilóták?

A Honvédelmi Minisztérium forráscsökkentése miatt felmondhatják a magyar vadászgéppilóták kanadai NATO-kiképzéséhez szükséges keretszerződést – értesült lapunk. A szaktárcának a megállapodás szerint több mint ötvenmilliárd forintot kellene költeni a hajózójelöltek elengedhetetlen felkészítésére a következő tizenhét évben, a védelmi költségvetés hiánya miatt azonban bizonytalanok még a hazai gyakorlórepülések is.

Évente hárommilliárd forintot költene a Honvédelmi Minisztérium (HM) egy keretszerződés szerint a magyar vadászrepülőgép-pilóták két-három éves kanadai NATO-kiképezésére 2020-ig – közölte nemrég Pető István dandártábornok, a kecskeméti repülőbázis parancsnoka abból az alkalomból, hogy a „NATO Flying Training in Canada” elnevezésű repülőgép-vezető kiképzési programjának irányító bizottsága Magyarországon tartotta soros tanácskozását. Tájékoztatása szerint egy 2002 márciusában megkötött, tizenhét éves szerződés alapján a légierő hajózó-jelöltjei közül minden évben hét-nyolc pilótát iskoláznának be Kanadába, ahol a 23 hónapos képzés során összesen mintegy 200-240 órát repülnének.
Információink szerint azonban a HM ötvenmilliárdos forráscsökkentése érintheti a kanadai magyar pilótakiképzést, és könnyen felmondhatják az erről szóló keretszerződést.
Pető István lapunk kérdésére elismerte, hogy a pilóták kiképzésével nincs minden rendben. Miközben ugyanis milliárdokat költenek a kezdő pilóták felkészítésére, jelenleg kérdéses, hogy a költségvetési hiányból adódó ellátási gondok miatt az elkövetkezendő években szinten tudják-e tartani a pilóták a megszerzett tudásukat. Mint elmondta, 2004 első fél évében a tervezett repülési órák 17 százalékát teljesíthették csak a pilóták. Ezt az arányt az elmúlt hónapokban sikerült „feltornázni” ötven százalékra, de így is legfeljebb 80 órát repülhet ma egy pilóta a magyar légierőnél évente – ebből maximum ötvenet vadászgépen. A tervek szerint a NATO kiképzését elvégző fiataloknak száz óra gyakorlórepülést kell biztosítani, de ehhez a MiG–29-esek és az L–39-esek üzemidő-hosszabbítására lenne szükség – jegyezte meg a parancsnok. A dandártábornok közlése szerint eddig összesen 24 kiképzett pilóta vett részt a kanadai oktatási programon, az első kezdők felkészítése a kurzusra most folyik.