Csaknem 49 ezer hektáron folyt az idén vetőmag-szaporítás, a termés jó volt, hektáronként hat tonna, így körülbelül 200 ezer tonna gabonát lehetne fémzárolni és a termelőknek vetőmagként kínálni – közölte Hullán Tibor, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VT) ügyvezető igazgatója. A múlt évben 130 ezer tonna őszikalászos-vetőmagot igényelt az ország, szeptember elején azonban még nem pezsdült fel a vetőmagpiac. Az idei igények eddig nem érik el a tavalyi szintet, csak annak 30 százaléka körül mozognak. Mindez az ez évi jó termésnek köszönhető, mert a termelők közül sokan saját termésből kívánják fedezni idei vetőmagszükségletüket – tette hozzá a szakember. Ennek természetesen nem örül a szakma, de nem csak a várható bevételkiesés miatt – folytatta Hullán Tibor. A termelők most ebben a viszonylagos biztonságban, amit az uniós és a hazai területalapú támogatások, illetve az intervenciós ár jelent, úgy gondolják, hogy saját vetőmaggal is megfelelő minőségű búzát lesznek képesek termelni. Ezt a várakozást nagy csalódás követheti, ha jövőre nem a mostanihoz hasonló, kiváló körülmények lesznek. A gazdálkodóknak nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a biztonságosnak látszó interveniáláshoz is szükséges bizonyos minőségű és mennyiségű búza. Ha a következő évi termés nem éri el a megfelelő minőséget, akkor csak takarmánybúzaként lehet értékesíteni, olcsóbban és a többi takarmánynövénnyel versenyezve, így az idei – ha úgy tetszik – spórolás nem biztos, hogy jövőre is kifizetődik a termelőknek – vázolta a szakember, megjegyezve, hogy stabil minőség elérése csak fémzárolt vetőmaggal lehetséges.
A forgalmazók a szokásoknak megfelelően hitelre is kínálnak vetőmagot, hogy a termelők az idei termés értékesítése és a vetés közötti időszakot is átvészelhessék. A terméktanács meghatározta az őszibúza-vetőmag végfelhasználói irányárát is, mégpedig tonnánként 63 040 forintban, de ettől lehet eltérés is, hiszen a termék szabadáras – mondta Hullán Tibor. A jó terméseredményeket már többször is közölték, most ezeket az adatokat megerősítette tegnapi jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is, amikor közzétette, hogy az idén a tavalyinál 3,9 százalékkal nagyobb területen, 1,775 millió hektáron 8,4 millió tonnányi kalászos gabona termett, ami az előző évi mennyiség kétszerese. Sőt a KSH tájékoztatása szerint az utóbbi tíz évben nem volt ennél nagyobb termés.
Tavaly 1,709 millió hektárról, a 2002. évihez képest egy százalékkal kisebb területről takarítottak be kalászos gabonát, a termésmennyiség 4,2 millió tonna volt, a 2002. évi 5,549 millió tonnánál 24,7 százalékkal kevesebb. Az idén a búza betakarított területe 1,173 millió hektár volt, 5,3 százalékkal nagyobb az előző évinél. 2004-ben hektáronként 5,13 tonnás termésátlag mellett több mint hatmillió tonna búza termett. A kenyérgabona termésátlaga 35,4 százalékkal, termésmenynyisége 47,6 százalékkal haladta meg az 1996–2000-es évek átlagát. Durumbúzából ezer hektárral nagyobb területről, 12 ezer hektárról az előző évinek több mint kétszeresét, 51 ezer tonnát takarítottak be.
A második legfontosabb gabonaféléből, az árpából összesen 331 ezer hektáron, 4,3 tonna hektáronkénti termésátlaggal több mint 1,4 millió tonna termett. A 2003. évitől 10 ezer hektárral elmaradó területen, 81 százalékkal magasabb termésátlaggal, csaknem 76 százalékkal több árpát takarítottak be a termelők, akik őszi árpából a tavalyinál öt százalékkal nagyobb területen, több mint 80 százalékkal nagyobb termésátlag mellett, csaknem kétszer annyit, 834 ezer tonnát takarítottak be.
Magyarország várhatóan még a héten ötvenezer tonna búzát exportál Jordániába a romániai Constanta fekete-tengeri kikötőn keresztül. Román kereskedők úgy tudják, hogy ez lesz az első magyar búzaszállítmány Jordániába. Szakértők várakozása szerint a májustól EU-tag Magyarországon az idei búzatermés meghaladja a hatmillió tonnát a tavalyi 2,93 millió tonna után. Az egyik kereskedő úgy értesült, hogy a magyar búzaszállítmány a Dunán érkezik a román kikötőbe, ahol a magyar terményt a ciprusi zászló alatt közlekedő Venetico hajóra rakodják át – jelentette az MTI.
Magyar segítség az éhezőknek. Az ENSZ világélelmezési programjának (WPF) bővítéséről tárgyalt tegnap Németh Imre földművelésügyi miniszter és James T. Morris, a WPF ügyvezető igazgatója. Németh közölte: Magyarország 1969 óta vesz részt a világélelmezési program támogatásában. Kezdetben élelmiszert ajánlott fel az éhezők megsegítésére, 1996 óta pedig az agrártárca évente 65 000 dollárral támogatja a WPF akcióit. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a világélelmezési program működésének több mint negyven éve alatt 43 millió tonnányi élelmiszert juttatott el a világ éhezőinek.
