Magyarország már jelenleg is a régió kertészeti központja, és hazánk eme szerepe még inkább növekszik majd a térségben – nyilatkozta Mártonffy Béla, az MKT soros főtitkára, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Ezt támasztja alá, hogy a fejlett kertészeti kultúrával rendelkező országok cégei a legmodernebb technológiákat és berendezéseiket kínálják a Hortus Hungaricuson. Emellett a magyar kertkiállításra látogató külföldiek száma 15-20 százalékkal nő.
Mártonffy közölte: hazánkban a kertészeti ágazat éves árbevétele 350-400 milliárd forint körül mozog, időjárástól függően. Ez az ágazat a magyar mezőgazdaság termelési értékének húsz százalékát adja, azaz azonos a gabonatermesztéssel és a húselőállítással. Az árbevétel kétharmadát a zöldség-gyümölcs alágazat adja, a fennmaradó hányadot – mintegy nyolcvanmilliárd forint – a szőlő-bor ágazat produkálja, 55 milliárd forint árbevétellel számolhat évente a dísznövény, húszmilliárddal pedig a gyógynövény alágazat.
Az MKT főtitkára elmondta: a szakemberek úgy vélik, az intenzív termelés előtérbe állításával a jelenlegi hárommillió tonnás éves zöldség-gyümölcs termésmennyiséget rövid időn belül 600-700 ezer tonnával lehetne növelni. Így a mostani ötszázmillió dolláros éves exportárbevételt is tovább lehetne emelni. Mindehhez azonban Mártonffy Béla szerint a jelenleginél hathatósabb marketingpolitikára lenne szükség. Évente erre a célra a jelenlegi összeg tízszeresét, azaz mintegy ötszázmillió forintot kellene költeni. A főtitkár véleménye szerint így esély lenne arra, hogy az unió is hasonló nagyságrendű öszszeggel járuljon hozzá a magyar zöldség-gyümölcs piacra jutását segítő marketingbüdzséhez.
origo.hu
A Karácsony-féle Pride-ról kérdeztük a Tisza Pártot, mi is meglepődtünk a válaszon
