A német nagypártokat a szászországi, brandenburgi és észak-rajna-vesztfáliai választások során ért sokk okait immár hosszú napok óta elemzi vezető helyen az európai sajtó. Mint azonban ahogy ez lenni szokott, a média Németországban sem csupán a szakértők miatt kapott politikai jelentőséget. Bármennyire felerősödtek ugyanis a kisebb, jelen esetben radikális pártok, az „elkötelezetlen” orgánumok a jelek szerint mégis próbálják tartani magukat régi kötődéseikhez. Pontosabban kínlódnak, miként is keltsék az objektivitás látszatát úgy, hogy közben ne haragítsák magukra a pozícióik szempontjából fontosabb klasszikus erőket.
Bár a német lakosok egy része úgy véli, a radikalizmus hosszú távon veszélyes lehet, mégis, a televíziós műsorokon végigtekintve, ma már sokan azt mondják: a sajtószabadság még Németországban is csupán elméletileg létezik. Persze a politikai nyomásgyakorlás közvetlenül nem tetten érhető, noha az egyik szélsőjobboldali pártnak több szereplést biztosító szerkesztőt már eltávolították posztjáról.
Az írott sajtóban könnyebben terjednek a különféle vélemények, elvégre immár a szélsőséges pártok is rendelkeznek saját lapokkal. A televízióban azonban nem nehéz észrevenni a politikai műsorok görcsös ijedségét. Mint ahogyan a minap a Frankfurter Allgemeine Zeitung is rámutatott, a műsorvezetők sajátos módon úgy próbálják megszólaltatni a szélsőséges pártvezéreket, hogy azok közben mégse tudják kifejteni mondandójukat.
A feladat persze nem könnyű. Kérdéseket a viták során minden fél számára fel kell tenni, valamennyi időt számukra is biztosítani kell, így legfeljebb a közbevágásokkal és egyéb manipulatív eszközökkel lehet tompítani az elhangzottakat. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy több politikus egész egyszerűen nem hajlandó együtt szerepelni a Német Népi Unió (DVU) vagy a Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) képviselőivel. Megesett, hogy az ARD közszolgálati televízió egyik élő műsorában többen kivonultak, mikor Liane Hesselbarth a DVU színeiben megjelent a mikrofonnál. A ZDF stúdiójában egy ennél is hajmeresztőbb eset is megtörtént. Ott a szászországi NPD-vezér, Holger Apfeltől a műsorvezetőnő kerek perec megkérdezte: mikor mondja meg végre a választóknak, hogy ő, s párttársai neonácik? Mikor aztán Apfel válaszolni próbált, a megszokott forgatókönyv szerint a vita többi résztvevője kivonult a helyiségből. Ezt látva a rémült műsorvezetőnő már csak azért könyörgött az NPD-vezérhez – akaratlanul is megfogalmazva ezzel a legtöbb szerkesztő és mérsékelt politikus álmát –, hogy maradjon már végre csendben.

Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál