Öncenzúrával a német szélsőségesek ellen

Kevesen tagadnák azt, hogy a sajtószabadság a demokratikus rendszerek egyik legfontosabb értéke, mégis: amikor a pártpolitika jut főszerephez, a fogalom gyakorlatba ültetése olykor sajátos módon csorbul. A hatalom befolyása tetten érhető volt a német tartományi választások során is, ahol a média – immár nem először – politikai okokból gyakorolta az öncenzúrát.

György Zsombor
2004. 09. 30. 18:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A német nagypártokat a szászországi, brandenburgi és észak-rajna-vesztfáliai választások során ért sokk okait immár hosszú napok óta elemzi vezető helyen az európai sajtó. Mint azonban ahogy ez lenni szokott, a média Németországban sem csupán a szakértők miatt kapott politikai jelentőséget. Bármennyire felerősödtek ugyanis a kisebb, jelen esetben radikális pártok, az „elkötelezetlen” orgánumok a jelek szerint mégis próbálják tartani magukat régi kötődéseikhez. Pontosabban kínlódnak, miként is keltsék az objektivitás látszatát úgy, hogy közben ne haragítsák magukra a pozícióik szempontjából fontosabb klasszikus erőket.
Bár a német lakosok egy része úgy véli, a radikalizmus hosszú távon veszélyes lehet, mégis, a televíziós műsorokon végigtekintve, ma már sokan azt mondják: a sajtószabadság még Németországban is csupán elméletileg létezik. Persze a politikai nyomásgyakorlás közvetlenül nem tetten érhető, noha az egyik szélsőjobboldali pártnak több szereplést biztosító szerkesztőt már eltávolították posztjáról.
Az írott sajtóban könnyebben terjednek a különféle vélemények, elvégre immár a szélsőséges pártok is rendelkeznek saját lapokkal. A televízióban azonban nem nehéz észrevenni a politikai műsorok görcsös ijedségét. Mint ahogyan a minap a Frankfurter Allgemeine Zeitung is rámutatott, a műsorvezetők sajátos módon úgy próbálják megszólaltatni a szélsőséges pártvezéreket, hogy azok közben mégse tudják kifejteni mondandójukat.
A feladat persze nem könnyű. Kérdéseket a viták során minden fél számára fel kell tenni, valamennyi időt számukra is biztosítani kell, így legfeljebb a közbevágásokkal és egyéb manipulatív eszközökkel lehet tompítani az elhangzottakat. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy több politikus egész egyszerűen nem hajlandó együtt szerepelni a Német Népi Unió (DVU) vagy a Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) képviselőivel. Megesett, hogy az ARD közszolgálati televízió egyik élő műsorában többen kivonultak, mikor Liane Hesselbarth a DVU színeiben megjelent a mikrofonnál. A ZDF stúdiójában egy ennél is hajmeresztőbb eset is megtörtént. Ott a szászországi NPD-vezér, Holger Apfeltől a műsorvezetőnő kerek perec megkérdezte: mikor mondja meg végre a választóknak, hogy ő, s párttársai neonácik? Mikor aztán Apfel válaszolni próbált, a megszokott forgatókönyv szerint a vita többi résztvevője kivonult a helyiségből. Ezt látva a rémült műsorvezetőnő már csak azért könyörgött az NPD-vezérhez – akaratlanul is megfogalmazva ezzel a legtöbb szerkesztő és mérsékelt politikus álmát –, hogy maradjon már végre csendben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.