Az államháztartási hiány és az államadósság folyamatosan nő, míg az itt foglalkoztatottak száma nem csökken; a lényeges társadalmi, gazdasági reformok nem indultak meg, és ennek árát a kormányzat a hatékonyan működő pénzügyi intézményekkel fizetteti meg – állapítja meg az OTP Bank lapunkhoz eljuttatott közleménye, amely elfogadhatatlannak tartja a pénzintézetek társasági nyereségadójának 24 százalékra történő emelését. A legnagyobb hazai bank szerint a kabinet a költségvetés egyensúlyának javítására tett erőfeszítései során továbbra is a bevételek növelésére, és nem a kiadások csökkentésére fókuszál. „A tervezett intézkedés közgazdaságilag és az adózás logikája alapján nehezen indokolható, populista lépés” – szögezi le a tájékoztató, hozzátéve: a többletterheket részben az adófizetőkre, ügyfeleire lesz kénytelen áthárítani a bank. Az OTP azt mérlegeli, hogy a következő évek fejlesztéseit más országokban hajtja végre.
Szabó Linda, az Erste Bank Hungary Rt. szóvivője elmondta, az adóemelés lehetséges hatásait jelenleg osztrák anyavállalatukkal közösen vizsgálják. A hazai pénzintézetek jelenleg jogi szakértők bevonásával vizsgálják, hogy az adólépés nem aggályos-e alkotmányjogi szempontokból. A diszkriminációt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Bankszövetség is kifogásolta, a versenysemlegesség megsértésére hivatkozva. A VOSZ közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a 24 százalékos adókulcs arra kényszerítheti a bankokat, hogy nemzetközi fiókhálózatba csoportosítsák át magyarországi nyereségüket.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke hangsúlyozta: a lépés kényszerhelyzet elé állítja a bankokat, hiszen nem marad más megoldásuk, mint a betéti kamatok csökkentése és a hitelkamatok emelése. Antall Pál, a Magyar Lízingszövetség elnöke szerint az adóemelés miatt leromlik a lízingcégek jövedelmezősége.
SZDSZ-es tudomásulvétel. A szabad demokrata frakció nem fogja megszavazni az árfolyamnyereség-adót, tudomásul veszi azonban, így igennel voksol a banki szektorra vonatkozó magasabb társasági adóra – mindezt a témában a minap Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára jelentette ki. Elmondta: tudomásul veszik a banki szférát sújtó társaságiadó-növelést, ami véleményük szerint „kezelhető mértékű”. Az árfolyamnyereség-adó bevezetését a parlamenti pártok közül csak az MSZP támogatja. Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője azt mondta: „A pénzügyminiszter úr azt ígérte, hogy szeptember 15-ig terjesztik elő az adótörvényeket, ezt sajnos még nem kaptuk meg. Jelenleg nincs olyan ügy, amiről dönteni tudnánk.” Ezt megelőzően Varga Mihály a Magyar Rádió Krónikájában úgy nyilatkozott: „Nem fogjuk megszavazni, nem támogatjuk ennek az adóemelésnek a meglépését. Amikor egy általános adóemelési tendencia van, akkor ilyen lépésnek nincs helye. A másik ok, ami miatt ezt nem támogatjuk, hogy Magyarország egyik legfontosabb problémája a versenyképesség, amit csak csökkenő terhekkel, kevesebb munkabérre rakódó költséggel lehet elősegíteni, ez az adótípus a megtakarításokat is visszafogná, márpedig a beruházásokhoz megtakarításokra van szükség.”
n
Az érdekegyeztető partnerek alapvetően helyesnek értékelték a kormányzat jövő évre vonatkozó adóelképzeléseit – mondta Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke az MTI-nek. Szerinte „nagyon jó hangulatú találkozón” beszélték meg az adóváltoztatási elképzeléseket.
A társaságiadó-emelés
határozott ellenzői:
– OTP Bank Rt.,
– Magyar Bankszövetség,
– Vállalkozók és Munkáltatók
Országos Szövetsége,
– Magyar Lízingszövetség.
