Termelékenységi problémák következtében a magyar nagyvállalatoknál az évente és munkavállalónként kiesett munkanapok száma eléri a 104-et, amely 59 százalékos termelékenységi szintet jelent, szemben az optimálisnak tartott 85, illetve az átlagos 62 százalékos mutatóval – mondta Klaus D. Harrer, a Czipin and Proudfoot Consulting kelet-közép-európai igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján.
Az igazgató kiemelte: a tíz ország 1668 közép- és felső vezetőjének megkérdezése alapján készített nemzetközi termelékenységi tanulmány szerint Magyarország nemzeti össztermékének mintegy nyolc százalékát, azaz több mint kétezermilliárd forintot veszít évente az improduktívan töltött munkaidő miatt. Klaus D. Harrer kifejtette: az improduktivitás hátterében a nemzetközi esetek ötvenhárom százalékában továbbra is a nem megfelelő vezetés és irányítás, valamint ellenőrzési hiányosságok állnak. Ezt a rossz munkamorál, a hiányos képesítések, a nem megfelelő kommunikáció és az informatikai problémák követik.
Magyarországon a vezetési problémák és ellenőrzési hiányosságok az esetek 77 százalékában akadályozzák a termelékenység növekedését. A nemzetközi átlag szerint a munkaidő 38 százalékát, azaz évente 85 napot improduktívan tölt minden munkavállaló.
Végezetül az igazgató közölte: a termelékenység terén jelentős szektoriális különbségek mutatkoznak. A hazai termelékenységi adatok folyamatos, ám lassan javuló tendenciát mutatnak. A leghatékonyabb, 73-as termelékenységi szinttel rendelkező telekommunikációs vállalatok átlagosan tizenhét százalékponttal hatékonyabbak, mint az élelmiszer-ipari vállalatok, amelyek 56-os mutatója a legalacsonyabb.
origo.hu
Megszólalt az ügyvéd: mi vár a Palatinuson vízbe fulladt kislány édesanyjára?
