Sajnálatosnak és érthetetlennek nevezte a Richter Rt. még meglévő állami részének eladását Papcsák Ferenc, mert véleménye szerint egy prosperáló, biztos nettó befizetőjétől vált meg az állam. A Richter Rt. a hazai gyógyszerpiac legnagyobb cége, piaci részesedése meghaladja a harminc százalékot, a vállalat valós értéke pedig felbecsülhetetlen.
A képviselő felhívta a figyelmet arra: az a bevétel, amelyet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. várt a Richter Rt. állami tulajdonrészének eladásából, azt osztalékbevételeiből egy kormányzati ciklus alatt kitermeli a gyógyszergyár. Továbbá – húzta alá – ez a magánosítás kihatással lehet a Richter-termékek árára is, tekintettel arra, hogy a magánosítás következtében az állam jelenléte és érdekérvényesítő lehetősége megszűnik az igazgatóságban.
Papcsák Ferenc szerencsétlennek tartja azt is, hogy a munkavállalók nincsenek jelen az ÁPV Rt. felügyelőbizottságában, mert így nem tudják hangoztatni elképzeléseiket, védeni érdekeiket, holott a foglalkoztatási kérdések az állami vállalkozások további működtetésének egyik legfontosabb elemei. Ha csak a Bábolna Rt. két mezőgazdasági élelmiszer-ipari üzemére, a békéscsabai vagy kecskeméti gyáraira gondolunk, vagy megemlíthetjük a Dunaferrt is, láthatjuk, jelentős foglalkoztatók mind – mondta. Ugyanakkor a képviselő az ÁPV Rt. jelenlegi privatizációs tervét s annak gazdasági környezetét tartja a leginkább aggasztónak. Véleménye szerint lépten-nyomon érezhető ugyanis az a közjogi értelemben vett bizonytalanság, miszerint Magyarországnak jelenleg nincs kormánya, amely döntéseket tudna hozni. Lemondott az ÁPV Rt. vezérigazgatója, s mindeközben a vagyonkezelő újabb privatizációs döntéseket hoz. Előkészíti az újabb, dömpingszerű, nagy, őszi privatizációs tranzakciókat. Eladásra kínálja a vagyonkezelő a még állami tulajdonban lévő négy mezőgazdasági céget, az Antenna Hungária Rt.-t, a Malév Rt.-t, a Nemzeti Tankönyvkiadót és a Hollóházi Porcelángyárat.
Emlékeztetett: a Fidesz évek óta következetesen azt mondja, semmi nem indokolja a még meglévő állami vagyon eladását. Kivéve, ha más út már nem lehetséges a cég megmentésére, ez esetben valóban meg kell fontolni a privatizációt. Az állam nem vonulhat ki azokból a cégekből, amelyek a nemzeti gazdasági örökség részét képezik. Ilyen Bábolna, Mezőhegyes és a Tokaj Kereskedőház. A fő szempont az értékek megőrzése, a foglalkoztatás és az integráció fenntartása. Ám érthetetlennek tartják olyan prosperáló cég kiárusítását, mint a Richter, amely minden évben megbízhatóan, jelentős osztalékbevételt biztosított a magyar államnak.
Szavai szerint a közelmúltban a Fidesz a privatizáció leállítását kezdeményezte, majd visszavonta ezt az indítványát. Ennek pedig az volt az oka – hangoztatta –, hogy a szocialisták cinikusan a privatizáció gyorsítására tettek módosító javaslatokat, amelyekkel a parlamenti többség birtokában megakadályozták volna a hatrározati javaslat eredeti célját, a privatizáció leállítását. Ez pedig a parlamenti demokrácia megcsúfolása lett volna, s ezért vonták vissza korábbi javaslatukat. Közölte: keresik azokat a jogi lehetőségeket, amelyekkel rákényszeríthetik a kormányt a privatizáció leállítására. Végül is máig nem tudja senki a privatizáció meggyorsításának valós indokát – mutatott rá. Magyarországon – az Európai Unió országaihoz képest – lassan példátlan mértékű lesz az állami és a magántulajdon aránya. Nem igaz, hogy egy demokratikus országban az állam a különféle – főleg – közszolgáltató cégekben nincs jelen. Például Portugáliában az ottani közúti személyszállító cégeket visszaprivatizálták, mert azok magánosítása sikertelen volt. Nálunk a 2005. év kiemelkedő témája lesz a Volán-cégek privatizációja – mondta. Példaként említette Ausztria legnagyobb olajipari vállalkozását, az ÖMV-t, amelyben az osztrák államnak 35 százalékos tulajdonrésze van. Tehát az sem igaz, hogy erre nincs gyakorlat. A közvagyont minden állam megőrzi és gyarapítja.
Kifejtette, hogy kizárólag a költségvetés mohósága indokolhatja az esztelen hazai kiárusítást, illetve egyes esetekben az emberi mohóság. Aktuális példaként a Bólyi Mezőgazdasági Rt.-t említette, ahol olyan mértékű vagyont játszottak át szocialista érdekkörű csoportoknak, amelynek értéke szinte meghatározhatatlan. Az állam az elmúlt négy év beruházásai során valójában feltőkésítette ezt a vállalkozást. Ami a legsúlyosabb ebben az ügyben, az az érv, hogy jogszerűen és piaci áron szerezte meg a szocialista érdekeltségű kör a Bóly Rt.-t. Ám ha az ÁPV Rt. által elvégeztetett vagyonértékelésben megnézzük a piaci értéket – hívta fel a figyelmet Papcsák –, akkor jól látható, hogy ott 6,5 milliárd forint szerepel, míg a vételár 4,7 milliárd volt. Ez a két szám pedig több mint kétmilliárd forinttal különbözik egymástól. A képviselő véleménye szerint a cég valós piaci értéke még efölött van. Éppen ennek tisztázására intézett írásos kérdést Draskovics Tibor pénzügyminiszterhez. Választ vár arra, hogy mi indokolta a Bóly Rt. 4,7 milliárd forintért történő eladását, amikor az ÁPV Rt. vagyonértékelésében a cég 6,5 milliárdos áron szerepelt.
origo.hu
Franco Nero Herenden: egyedi porcelánszobrot kapott a világsztár
