Schröder kereszttűzben

Kellemetlen fogadtatásban volt része Gerhard Schrödernek, amikor visszatért Szocsiból. A kancellár ugyanis vendéglátójával folytatott beszélgetése után nyilvánosan kijelentette, elfogadhatónak tartja a csecsenföldi elnökválasztás körülményeit, és semmi olyan adat nem áll rendelkezésére, ami alapján a szavazás menetét és eredményét kifogásolhatná. E megállapítással nemcsak a hazai ellenzék kritikáját váltotta ki, hanem szemben találta magát a koalíciós partner Zöldek, sőt saját pártja számtalan képviselőjének tiltakozásával is. Claudia Roth szerint – aki a kabinet megbízottja az emberi szabadságjo-gok kérdésében – szó sem volt demokratikus választásról, a Moszkva által támogatott jelölt, Alu Alhanov kezdettől fogva nyertesnek számított. Angela Merkel, a kereszténydemokraták elnök asszonya szégyenletesnek minősítette a kancellár kijelentését, akinek nem volt bátorsága, hogy nyilvánosan rámutasson a rendellenességekre, és utaljon arra, hogy Csecsenföldön megsértik mind a sajtószabadságot, mind az emberi szabadságjogokat.
A kancellárt ezzel egy időben bírálat érte Moszkvából is. Vlagyimir Kotenjev berlini orosz nagykövet újságírók előtt azzal vádolta a német hatóságokat, hogy elnézően bánnak csecsen merénylőkkel, szabadon engedik működni a Német–Kaukázusi Társaságot, amelynek rendezvényein népszerűsítik a terrorcsoportok céljait és gondoskodnak azok anyagi támogatásáról. A diplomata kifogásolta, megválaszolatlan maradt az a kiszolgáltatási kereset, amely egy csecsen nőre vonatkozik, aki saját bevallása szerint brutálisan ölt meg orosz katonákat. Válaszul a karlsruhei államügyészség közölte, halált okozó súlyos testi sértés gyanújával folytat nyomozást az őrizetbe vett csecsen aszszony ügyében, és több alkalommal fordult kérdéssel az orosz hatóságokhoz, hogy követelik-e annak kiszolgáltatását, választ azonban mindeddig nem kaptak.