Érdemi egyeztetés nélkül zajlott az OÉT tegnapi ülése, mivel az elmúlt évek gyakorlatát folytatva a kormány az utolsó pillanatban küldte meg a szakmai anyagokat a szociális partnereknek, akik így nem tudtak megfelelően felkészülni a találkozóra. Az ülésen részt vevő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt bejelentette, a kormány bruttó 4,5 százalékos béremelést ajánl jövőre a versenyszférában, mivel a kétkulcsos adótábla önmagában átlagosan kétszázalékos reálbér-emelkedést biztosít. Szólt arról, hogy a társadalombiztosítási terheket felére csökkentenék azon munkáltatóknál, akik pályakezdőket, gyesről, gyedről visszatérőket, ötven év feletti tartósan munkanélkülieket foglalkoztatnak, illetve olyan társasági adókedvezményt kívánnak adni a kisvállalatoknak, amely a foglalkoztatás bővítését segíti.
*
A miniszterelnök-jelölt a kormányprogramban rögzített négyszázezren túl további százezer új munkahelyet ígért. A minimálbérrel kapcsolatban közölte, a kormány kész elfogadni azt az összeget, amiről a munkaadók és a munkavállalói képviseletek megállapodnak. – A kormány a gyengék mellett áll ki minden társadalmi kérdésben – jelentette ki Gyurcsány Ferenc.
A gazdasági növekedéssel megegyező, azaz legalább 4,5 százalékos reálbéremelést követelnek jövőre a szakszervezetek, amelyek elfogadhatatlannak tartották, hogy egyedül az adókon keresztül növeljék a kereseteket. Hangsúlyozták, az idén átlagosan mindössze 0,3 százalékos reálbér-emelkedés valósult meg. Mivel a minimálbér is csaknem két százalékot veszített értékéből, a szakszervezetek az általuk javasolt bérnövekedést meghaladó emelést tartottak szükségesnek a legkisebb bér esetében. Szerintük a kormány nem lehet külső megfigyelő, mert felelőssége van a legkisebb keresetűek helyzetében. – Ebben a vitában mi vagyunk a gyengébbek a munkáltatókkal szemben, szavai alapján ezért arra kérjük a miniszterelnök-jelöltet, hogy álljon a munkavállalók mellé – hangzott el. A késve érkező szakmai anyagok miatt nem tudtak pontos számításokat végezni, így a szakszervezetek szinte semmit nem mondtak a kétkulcsos adórendszerről, noha lapunknak korábban úgy értékeltek: nagy a kockázata, hogy az átlagkeresetek az eddigi 26 helyett átcsúsznak a 38 százalékos kulcsba.
A munkaadók lényegében elfogadhatónak tartják a kormány bérajánlatát, és e mértéknek megfelelően emelnék a minimálbért is: 55 400 forintos legkisebb bérre tettek javaslatot. Szerintük a kormány tb- és járulékterhekkel kapcsolatos elképzelései nem hoznak áttörő változásokat a versenyképesség javításában, azok inkább PR-célokat szolgálnak. Magyarország nem lehet versenyképes, ha a bérköltségek egyharmada jut csak a munkavállalókhoz, kétharmada pedig az államhoz. Jó trükknek nevezték és kifogásolták, hogy megállapodásuk ellenére a kormány nem januártól, hanem 2005 novemberétől kívánja csökkenteni az egészségügyi hozzájárulást. A tárgyalások péntek délelőtt folytatódnak, ugyanakkor Draskovics Tibor pénzügyminiszter még aznap délutánra „kávéra és pogácsára” hívta az OÉT résztvevőit.
Merényletnek nevezett terv. A közigazgatás elleni merényletnek nevezte Szabó Endre a szektorban tervezett, több tízezer embert érintő létszámleépítés tervét. A SZEF elnöke a tárgyalások azonnali megkezdésére szólította fel Draskovics Tibort. A Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége szerint tarthatatlan, hogy a kormány a közfeladatok felmérése nélkül hoz döntést a közigazgatási létszámleépítésről – mondta Gyergyák Ferenc főtitkár. Vadász János, a közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott ugyanakkor közölte: a döntés nem az egész – ötvenezer főt számláló – közigazgatási kart, hanem néhány ezer minisztériumi dolgozót érint.
