Hazánkban évről évre nőnek a reklámbevételek. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) statisztikája szerint, amíg 2000-ben 111,6 milliárd forint jutott reklámra, 2002-ben már 124, tavaly pedig 134,9 milliárd forint. A Médiadiagnózis számítása szerint – amely listaáron számol – 2000-ben 224, két évvel később 318,4, míg a múlt esztendőben 368,8 milliárd forintot költöttek reklámra. A szakemberek az idei esztendőben is inflációt meghaladó bővüléssel számolnak. A 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények után kialakult visszaesésnek, stagnálásnak a reklám világpiacon vége, s megindult a bővülés. Ugyanakkor valamivel szerényebb mértékben realizálódtak a reklámbevételek az olimpia miatt a világban, mint amit a szakma várt, holott a nagy nemzetközi sportesemények mindig jókorát lendítenek a reklámcégek büdzséjén.
Takács Ildikó, a Reklám Világszövetség (IAA) alelnöke lapunknak elmondta: Európa és az Egyesült Államok rivalizálása mellett Ázsia is megjelent, s hatalmas lépésekkel fejlődik. A gazdaság bővülése elsősorban Szingapúrban, Kínában és Vietnamban magával hozza a reklámipar expanzióját is. Megfigyelhető, hogy miközben Tajvanról számos cég telepedett át Kínába, s megjelentek a multinacionális reklámvállalatok, szép számmal találni kínai vállalkozásokat is. Utóbbiak komoly előnye a szorgalmuk és a kitartásuk, ami miatt a jövőbeni sikerük szinte garantált. A világpiac bővülésével párhuzamosan növekedésnek indult a magyar piac is, hiszen ez nagyban függ a nemzetközi folyamatoktól, a gazdasági helyzettől.
Az alelnök rámutatott: a magyar reklámiparnak az uniós csatlakozás nem hozott komoly változást. Fennakadás és probléma azért nem volt, mert a szakma már a bővítés előtt megismerte a közösségi normákat, elvárásokat, s praktikusan ennek megfelelően segítette kialakítani a reklámtörvényt. A jogszabály bizonyos szempontból meg is előzte a közösségit. A dohányreklám-tilalom például nálunk már korábban hatályba lépett, mint az EU-ban. Az uniós bővítés ugyanakkor hozhat pluszbevételeket a szakma számára, hiszen újabb szolgáltatások és termékek megjelenése esetén ez teljesen egyértelmű, várható. Ezzel párhuzamosan újabb ügynökségek megjelenésére is lehet számítani.
Takács Ildikó kiemelte: a hazai reklámtortából még mindig a televízióké a legnagyobb szelet. A nyomtatott sajtó hirdetési piaca pedig új lendületet kapott, s nem igazolódtak be azok a korábbi várakozások, miszerint az on-line megjelenésével egyre apadni fog e szegmens bevétele. Ugyanakkor a fiatalok az internetet gyakran használják, ezért az ő megszólításukhoz elengedhetetlen és hatékony eszköz az on-line hirdetés. A szakember állítását támasztja alá az MRSZ statisztikája: múlt évben a televíziós reklámra nettó 55,8 milliárd forintot fordítottak, míg a sajtóra 55,7. A közterületi médiára 11,3, rádióra 9, mozira 0,9, az internetre 2,2 milliárdot költöttek a cégek. A Médiadiagnózis – amely listaáron számol – televíziós reklámbevételre 242,6, írott sajtóra 88, közterületre 21, rádióra 15,9, mozira pedig 1,3 milliárdos bevételt számol.
Takács Ildikó szerint a reklámtörvény olyan, amilyen, s lenne mit javítani rajta. A nagy ügynökségek ugyan hirdetnek a közszolgálati televízióban is, ám ez még messze nem az a bevétel, mint amit el lehetne érni. A Magyar Televíziónak megvan az esélye, mert ha műsorstruktúráját, szerkezetét megváltoztatja, s informatív, szórakoztató műsorokat készít és/vagy sugároz, reklámbevétele is nagyon gyorsan emelkedhet. A szakmának pedig szüksége van a közszolgálati szegmens bevételére is.
A reklámszabályozásról az alelnök ekképpen vélekedik: a reklámot lehet törvénnyel és lehet önszabályozással koordinálni. Angliában nincs törvény, csak önszabályozás, mégis jól működik a piac. Ugyanakkor Bulgáriában csak törvény van, nincs etikai kódex és önszabályozás. Ezért a közeljövőben – az Európában elismert – magyar önszabályozást, annak anyagát akarják átvenni. Idehaza pedig gyakorlattá vált, hogy a megjelenés előtt bemutatják a reklámot az önszabályozó testületnek, hogy az megfelel-e a szakmai kritériumoknak. Ezzel végleg megakadályozhatók az olyan vitás és közfelháborodást okozó reklámok, mint voltak korábban a televíziókban vagy a közterületen. Ezért sincs szükség annak a javaslatnak a megvalósítására, amely bevezette volna a helyreigazító reklámot.
Takács Ildikó az országreklámról, a nemzeti kép kialakításáról így vall: országimázsra szükség van. Ezt a kérdést van, aki rosszul, van, aki jól fogja fel, ám előrelépés eddig nem történt, holott ez mindannyiunk érdeke lenne. Pozitív példa lehetne az ír, ahol a kedvező országkép kialakításával tették vonzóvá országukat, s ezzel a kormány és az állampolgárok is csak nyertek. E kérdésben a reklámszakmának kész koncepciója van, amit a civil társadalom is támogat. Takács Ildikó bízik abban, hogy az új kormány ezt észre fogja venni, s igénybe veszi a szakemberek munkáját. Az alelnök kiemelte: Európában és a világban nemcsak a magyar reklámdiplomácia, de a kreativitás is elismert. Sok nagy műhely itt készítteti el filmjeit, kampányát, s viszi szét a világban. Igaz, ebben az is közrejátszik, hogy a költségek még mindig alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában. A magyar szakemberek elvándorlása pedig nem fenyeget, hiszen az itteni bérek közel járnak a nyugati szakemberek fizetéséhez.
n
A Reklám Világszövetség Budapesten rendezné meg az elkövetkezendő két esztendő egyikében a regionális konferenciáját.
Elismerés. Takács Ildikót, a Reklám Világszövetség (IAA) szervezeti és működési szabályzati ügyekért felelős alelnökét harmadszor választották újra a szövetség pekingi világkongreszszusán. A szakember továbbra is megtartja az IAA magyar tagozatának tiszteletbeli elnöki, és a kelet-közép-európai régió igazgatói tisztségeit. Az IAA világszerte 95 országban van jelen.
