Holnap tárgyalja a Fővárosi Bíróság a svájci Ringier ügyét. A pert a vállalat azért indította, mert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem engedélyezte, hogy a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Rt.-ben ötven százalék feletti részesedést s ezzel együtt irányítási jogot szerezzen. A Ringier százszázalékos tulajdonában lévő B. V. Tabora a Népszabadságban korábban szerzett 49,97 százalékos tulajdonon felül 17,68 százalékos részvénycsomaghoz jutott az anyacégek közötti portfóliócserével. Ismeretes, hogy a Ringier holland érdekeltsége a csaknem ötvenszázalékos tulajdont a Bertelsmann AG-tól még 2001-ben vásárolta meg, és két évvel később a majd 18 százalékot pedig részvénycserével a Bertelsmann-érdekeltségű Grüner und Jahr kiadótól szerezte meg.
Mivel azonban a fúzió a vállalkozások mérete miatt engedélyköteles volt, ezért a cégnek a GVH-hoz kellett fordulnia. Utóbbi döntése ugyanakkor a svájci céget korlátozza a Népszabadság Rt.-ben való irányítás gyakorlásában, ám nem jelenti azt, hogy a két külföldi cég által más országban és idegen jog alatt kötött szerződés vagy a részvénytulajdonlás semmis lenne. A versenytanács múlt évi határozata pedig gazdasági erőfölényre és annak bővebben nem részletezett káros hatásaira hivatkozva elutasító volt.
Egyébként a pernek nincs felfüggesztő hatálya a GVH döntésére, így a Ringier nem gyakorolhatja többségi részvényesi jogait a Népszabadságban. A megszerzett részvények után a cég csupán az rt. gazdálkodásából részesülhet, ha döntés születik osztalékfizetésről.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
