Az Európai Unió tagországainak belgrádi nagykövetei, valamint az EU ott működő megfigyelő miszsziója jelentést készítenek a vajdasági atrocitásokkal kapcsolatban, és azt várhatóan az EU külügyminisztereinek következő, októberi ülése elé terjesztik – jelentette be Kovács László külügyminiszter tegnap Brüsszelben. Az uniós külügyminiszterek hivatalos találkozóján a magyar diplomácia vezetője ismét felhívta kollégáinak figyelmét annak fontosságára, hogy ha Belgrád közeledni akar az EU-hoz, akkor meg kell felelnie az uniós elvárásoknak, köztük a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó normáknak. – Magyarországnak nem érdeke, hogy Szerbia-Montenegrót feketelistára tegye, sem az, hogy etnikai konfliktusból államközi feszültség legyen. Az az érdeke, hogy megszűnjenek az incidensek, és a Vajdaságban élő nem szerb kisebbségeket semmiféle veszély ne fenyegesse, jogaik érvényesülhessenek – hangoztatta Kovács László az ülés utáni sajtótájékoztatóján. – A legfontosabb az, hogy a magyarokat hagyják békében élni, megőrizhessék hagyományaikat, kultúrájukat és nyelvüket – tette hozzá.
A tegnapi találkozó témái között szerepelt a szudáni menekültválság, az iraki és iráni helyzet, a Mianmarral kapcsolatos uniós politika, a legfrissebb fehéroroszországi fejlemények, valamint szóba került az EU következő, 2007-től kezdődő hatéves költségvetése is.
*
Vuk Draskovics szerbia-montenegrói külügyminiszter tegnap levélben tájékoztatta a soros EU-elnök Hollandiát arról, hogy a vajdasági magyarok elleni „egyedülálló incidensek mögött nincs állami stratégia”, és a kilengések felnagyítása feszültségeket gerjeszthet a Vajdaságban. „Az elszigetelt erőszakcselekmények nem veszélyeztetik a hagyományosan jó kapcsolatokat” áll a Bernard Bot holland külügyminiszternek címzett levélben.
A korábbi várakozásokkal ellentétben a bizottsági napirenden tegnap nem szerepelt a Balkán ügye, mint azonban arról brüsszeli tudósítónk beszámolt, a balkán ügyével foglalkozó munkaebédet követően Kovács László Irakkal kapcsolatos kérdésekre is válaszolt. Lapunk azon kérdésére, hogy a kormány mennyire bízik az al-Kaida terrorszervezet jóindulatában, hogy az nem fog merényletet végrehajtani Magyarországon az ország iraki szerepvállalásának retorziójául, és ha mégis merényletet hajtana végre, a magyar kormány menynyiben fogja ezért felelősnek érezni magát, Kovács László azt válaszolta, hogy a magyar kormány nagyon komolyan venné azt, ha terrorcselekményt hajtanának végre Magyarországon, de nem gondolja, hogy ez összefüggésben lenne a magyar katonák iraki békemissziójával.
Lapunk azt is megkérdezte a külügyminisztertől, hogy mit szól az Observer című brit lap által közölt legújabb botrányhoz. Az írás szerint a BBC egyik újságírója a napokban megjelenő könyvében idéz Colin Powell amerikai külügyminiszternek brit kollégájával az iraki háború előkészítésének idején folytatott beszélgetéséből. Powell az iraki háborút erőltető neokonzervatívokat fucking craziesnek (kib…tt őrülteknek) nevezte. Vajon ez a kifejezés nem érthető-e mindazon kormányokra, amelyek részt vettek az iraki kampányban? – kérdeztük Kovács Lászlót, aki azt felelte, nem hinné, hogy így lenne, s bár ő nem tudja, hogy valóban ez hangzott-e el, annyi bizonyos, hogy Magyarország más szempontok alapján döntött az iraki részvételről. Azon kérdésünkre, hogy a magyar vállalatok vajon miért nem vesznek részt az iraki újjáépítési munkákban annak ellenére, hogy Juhász Ferenc honvédelmi miniszernek éppen ez volt az egyik fő érve a magyar részvétel szorgalmazásában, a külügyminiszter azt felelte, hogy ő nem is javasolná a magyar vállalatok jelenlegi részvételét, mert a helyzet ezt nem is tenné lehetővé, azt azonban szorgalmazza, hogy azok a magyar vállalatok, amelyek már tapasztalatokat szereztek az iraki munkában, azok részt vállalhassanak az újjáépítésben.
A nyári szünet után az Európai Parlament strasbourgi ülésének első megszólalói között szerepelt Szájer József, az Európai Néppárt alelnöke. Napirend előtti felszólalásában még egyszer összefoglalta a legutóbbi időkben a vajdasági magyar kisebbség ellen elkövetett atrocitásokat. Holnap választják meg a vegyes bizottságok vezetőségi tagjait. Gál Kinga az EU–Románia vegyes bizottság alelnöki tisztségének várományosa, míg az EU–Horvátország vegyes bizottság elnöki tisztségét minden bizonnyal Schmitt Pál kapja.
Elnöki vizit. A kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatokat érintő témákon kívül Mádl Ferenc ma kezdődő szerbia-montenegrói látogatásán nyilvánvalóan szó lesz a vajdasági magyarok elleni incidensekről is. Az államfő háromnapos látogatása során tárgyal Svetozar Maroviccsal, a délszláv államközösség államfőjével, Vojiszlav Kostunica kormányfővel, s fogadja őt Pavle szerb ortodox pátriárka. Mádl Ferenc valamint várhatóan Borisz Tadics szerb elnök. A magyar államfő Podgoricában találkozik Filip Vujanovic montenegrói elnökkel és Milo Djukanovic kormányfővel, s ellátogat Újvidékre és Szabadkára is. (MN)
