Bármelyik pillanatban összeomolhat a jeruzsálemi szent hely, a Templomhegy az elmúlt évek folyamatos építkezései következtében – írta a Time amerikai magazin. A hegyet mind a három egyistenhívő vallás szentnek tartja. A zsidók szerint itt állt az a kő, amelyen Ábrahám fel akarta áldozni Izsákot, majd Salamon király itt építette fel templomát. A keresztények úgy vélik, ebben a templomban járt Krisztus, s a déli falnál borogatta fel a pénzváltók asztalait. A mozlimok pedig azért tisztelik a helyet, mert a Korán alapján erre a helyre képzelik Mohamed próféta mennybevitelét. Salamon templomát ugyan lerombolta Nabukodonozor babiloni király, ám később újjáépítették, igaz, már szerényebb kivitelben. Ezt a második templomot Vespasianus és Titus római császárok rombolták le (ekkor tűnt el a legendás frigyláda), azóta pedig nem épült meg az újabb kegyhely. Egyre-másra megjelennek azonban a zsidók számára tiltott helyen szélsőséges csoportok, amelyek leteszik a harmadik templom alapkövét, ám az építkezés soha nem kezdődik el.
A politikai szempontból rendkívül fontos kérdésben, miszerint „kié történelmi hagyományok szerint a hegy”, egyelőre a palesztinok tűnnek győztesnek. Izraeli régészek szerint azonban építkezéseikkel a palesztinok megbontották a hegy stabilitását, és nekik köszönhető a keleti falon lévő fél méter széles, húsz méter hosszú repedés. Iszám Auad palesztin főépítész elmondta, feladata az volt, hogy a hegy gyomrában a keresztesek által istállóként használt helyiséget mecsetté alakítsa át. A Salamon Istállóinak kitisztítása során tonnaszám szállíttatott el törmeléket a hegy alól. A tel-avivi Bar-Ilan Egyetem archeológusa, Gabriel Barkay szerint egyértelmű „kulturális intifáda” zajlik a Templomhegyen, s ezért társaival arra szólította fel a legfelsőbb bíróságot, hogy tiltsa el a munkálatoktól a palesztinokat. Ők viszont azzal vádolják az államot, hogy egyszerűen el akarják venni tőlük a helyet, hogy valóban felépítsék Salamon templomát. A vitának pedig talán az fog véget vetni, hogy a szent hegy valóban beomlik, maga alá temetve a siratófalat és az istállókból újonnan kialakított Marwani mecsetet is.
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között