Veszprémi háziorvosok pere városuk ellen

A veszprémi háziorvosok perre mentek a városi önkormányzattal, miután hiába kezdeményezték a központi ügyelet számukra elfogadható munkarendjének és ügyeleti díjazásának a kialakítását. A bakonyi megyeszékhely önkormányzata úgy ítéli meg: az igények az uniós normákat figyelembe véve jogosak lehetnek, ám a magyar jogalkotás egyelőre nem kötelezi az orvosi ügyeleteket működtető településeket a háziorvosok által javasolt munkaidő-átszervezésre és magasabb díjazásra.

Sarusi Mihály
2004. 09. 24. 17:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Döntsön a bíróság, határozott júliusban a 44 veszprémi háziorvos, miután eredmény nélkül zárult a többszöri egyeztetés az önkormányzat képviselőivel, a város pedig szintén a bírósági ítéletre bízza a jogvita megoldását – derült ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket az orvosok képviselőivel és a város alpolgármesterével folytattunk.
– A törvény szerint az önkormányzatok feladata gondoskodni a helyi lakosság egészségügyi alapellátásáról, így a háziorvosi ügyeleti szolgáltatásról is, s erről szerződésben kell megállapodni. Az 53 veszprémi háziorvos közül 44 a városi bírósághoz fordult az önkormányzat egészségügyi alapellátási intézményével szemben – tudtuk meg Sebestyén Attilától, az orvosok jogi képviselőjétől. Az ügyvéd elmondta: áprilisban tettek ajánlatot a háziorvosok az új megbízási szerződésre, amely az Európai Unió normáinak megfelelő ügyeleti munkarend kialakítását, valamint a jelenleginél méltányosabb díjazást javasolt.
Az ügyeleti munkarend átalakítására azért van szükség, mert a májusban hatályba lépett törvény rendelkezése meghatározza az egészségügyi tevékenység végzésének idejét, s eszerint napi 12, heti 60 óránál többet nem foglalkoztathatnák a háziorvosokat sem. A veszprémiek kérése: a reggel 8-tól délután 4-ig tartó munkanap utáni idő ügyeletnek minősüljön, s ennek figyelembevételével alakítsák ki egy-egy orvos legfeljebb napi 12 órás szolgálatát, hogy maradjon idő pihenni, a másnapi rendelésre és ügyeletre felkészülni.
Az ügyeleti óradíj Veszprémben hétköznap 720, hétvégén 1080 forint. A háziorvosok azt ajánlották, hogy 3000, illetve 4500 forintra emeljék ezt a díjat, amelynek csak a 40 százaléka marad az övék a járulékok és az adók levonása után. A megye városaiban nagyobbrészt megszületett a megegyezés a háziorvosok és az önkormányzat között. Például Ajkán a megállapodás alapján 2004-ben 1500 az ügyeleti óradíj, amely 2005-ben 2000 forintra, 2006-ban 3000-re, 2007-től a pénzromlás arányában emelkedik, a munkarend pedig az európai előírásoknak megfelelő.
– Tavaszi ajánlatunkra az önkormányzat nem válaszolt, a tárgyalásokon sem sikerült megállapodni, ezért a 44 orvos május elsejei hatállyal fölmondta az ügyeleti szerződést, de a jogvita ellenére, a betegek érdekében, ellátja az ügyeletet. Teszi ezt annak ellenére, hogy a háziorvosok azt sem kapják meg, ami az önkormányzat szerint járna nekik – fogalmazott Sebestyén Attila.
Asztalos István, Veszprém város szocialista alpolgármestere szerint 50, a háziorvosok szerint 30 millió forint többletköltséget jelentene az ügyelet átalakítása, amit az önkormányzat azért sem vállal magára, mert ez, megítélésük szerint, az egészségpénztár dolga lenne.
– A konfliktus helyi, de a talaj a magyar egészségügy általános állapota. A háziorvosok a munkarend átalakítását igénylő javaslatukban egy németországi, kieli munkaügyi bírósági határozatra hivatkoznak, de hogy ez érvényes-e hazánkban is, majd a bíróság eldönti és mi azt elfogadjuk. Az ügyeleti díj kapcsán tartózkodom attól, hogy megítéljem a háziorvosok munkáját, de több pénzt szeretnének kapni a pedagógusok, vagy éppen az iparban foglalkoztatottak is. Nem a díjazás mértékéről folyik valójában a vita, hanem arról, ki finanszírozza a többletet, az önkormányzat vagy az egészségbiztosítási pénztár. A város évente 26 millió forintot fordít a háziorvosi ügyeletre, a költségek további részét az egészségbiztosítás fedezi, ennél többet nem tudunk adni – érvelt az alpolgármester.
A jogvita során kölcsönösen elfogadható engedményeket egyik oldal sem tett, az álláspontok megmerevedtek. Megegyezés lehetőségének hiányában Asztalos István kulturált megoldásnak tartja a bírósághoz fordulást, hogy annak ítéletére bízzák a döntést. A perbe fogást nem tekinti barátságtalan vagy éppen ellenséges lépésnek, azt egyetlen esélynek tartja a fel nem oldható érdekellentét rendezésére. – Amiről Veszprémben vitázunk, csak a felszín, mert a beteg a magyar egészségügy, amely olyan rendezetlen, alkalmanként kaotikus helyzetben van, hogy törvényszerűen vezet ilyen konfliktusokhoz – összegzi véleményét a szocialista politikus.
Mántó István veszprémi háziorvos elmondta: ajánlatukat az orvosi kamara egyetértésével tették meg. A munkarend átalakítására azért van szükség, mert – mint fogalmazott – ki védi meg az orvost például akkor, ha valamit elnéz a munkavégzés 25. órájában? – Veszprémben reggel fél 8-tól este 6-ig nincs ügyelet, ez 10 és fél óra, így a város a napi nyolc órán túli 2 és fél órát ajándékba kapja tőlünk. Este 6 órától reggel fél 8-ig 13 és fél órán át tart a szolgálatunk, a megengedett 12 óránál hosszabb ideig.
Hogy mikor és hol kezdődik az országosan első hasonló jellegű per, senki sem tudja, ugyanis a kiszivárgott hírek szerint megtörténhet, hogy elfogultságot jelent be mind a városi, mind a megyei bíróság, s így a tárgyalásra máshol kerülne sor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.