Jövőre négyszázalékos GDP-növekedéssel és 4,5 százalékos inflációval számolva az államháztartás bevétele az idén várhatóhoz képest 5,5 százalékkal, míg a kiadások 4,1 százalékkal emelkednek – derül ki a költségvetés tervezetéből. A javaslat, amelyet törvénysértő módon nem az előírt határidőben (2004. szeptember 30-ig) nyújtottak be a parlamenthez, gyakorlatilag nem sokat változott a korábban Gyurcsány Ferenc által „meglobogtatott” verzióhoz képest. Az ismertetett makrogazdasági alapcélok mellett a költségvetés kiemelten foglalkozik a munkahelyteremtéssel, az adócsökkentéssel, az olcsóbb állammal, a fiatalok helyzetének segítésével és az autópálya-építésekkel.
n
Egy kedd esti sajtóbeszélgetésen a pénzügyminiszter kifejtette: sajátos körülmények uralkodnak a magyar gazdaságban, egyrészt a reálgazdaság jól teljesít, másrészt az öröklött költségvetési helyzet, a 2001-ben megkezdett és 2002-ben folytatott költekezés komoly problémákat okoz, és szigorú takarékosságra van szükség. Magyarán: a nemzetgazdaság versenyképességét jelenleg a központi költségvetés helyzete gyengíti, veszélyezteti. A takarékossági intézkedések között említette a miniszter, hogy az intézmények előirányzatait nominál értéken eleve öt százalékkal csökkentik, nem fedezik a jövőre esedékes hatszázalékos béremelést, és a 13. havi fizetést is ki kell gazdálkodniuk. Draskovics Tibor vélekedése alapján az adócsökkentés eredményeképpen az adókoncentráció 38,5 százalékról 38 százalékra mérséklődik. A tervek szerint a bruttó bérek jövőre 6-6,5 százalékkal emelkednek. A nyugdíjemelés mértéke 4-6 százalék körüli lehet majd. A gyes, a gyet és az anyasági támogatás a nyugdíjjal azonos nagyságrendben emelkedik majd. Új elem a lakáspolitikában, hogy a fiatal gyermekes családok jövőre vissza nem térítendő támogatást kapnak használt lakás vásárlása esetén. Az elképzelések alapján beruházásösztönzéssel, kis- és közepes vállalatoknak juttatott adókedvezményekkel, a munkahelyteremtést szolgáló kedvezményekkel, közmunkaprogramokkal és célzott járulékkedvezményekkel ösztönzik a munkahelyteremtést.
n
Továbbra is teljes bizonytalanság veszi körül az idei évre meghatározott és kétszer már felfelé módosított államháztartási hiányt. Lapunk pénzügyminisztériumi forrásokból úgy tudja, a tárcánál egyre inkább azt valószínűsítik, hogy a Draskovics Tibor által szeptember közepén bejelentett, az idén már másodjára módosított deficitterv sem tartható. Értesüléseink szerint Aradi Zsolt, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartási reformokért felelős miniszteri biztosa keddi értekezletén kijelentette: a pénzügyminiszter által maximumként megjelölt, 5,3 százalékos GDP-arányos hiány megtartásához további 220 milliárd forintos megszorításra lenne szükség. A minisztériumnak a legnagyobb gondot most az jelenti, hogy újabb elvonásokra az idei költségvetésből már nincs lehetőség, harmadszorra ugyanakkor már nem kívánják módosítani a deficitcélt, mivel ez az új kormány szavahihetőségének elvesztésével járna. Értesüléseinket a pénzügyi tárca cáfolta. Nehezíti a PM dolgát, hogy nemcsak a jegybank, de szinte valamennyi hazai és külföldi gazdaságkutató a minisztérium hiánytervénél magasabb deficittel számol az idei évre vonatkozóan.
n
„Bízom Draskovics Tiborban, aki sikeresen csinálja a költségvetés átalakításának folyamatát” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc kedd esti televíziós interjújában. A kormányfő éles kritikával illette a forint jelenlegi árfolyamát, ami véleménye szerint nem tesz jót a gazdaságnak. „Ez a forint, ami drága forint, ma tönkreteszi a költségvetés jelentős részét, tönkreteszi az exportőröket, csökkenti a jövedelmezőségüket” – hangsúlyozta Gyurcsány, hozzátéve: az ügyben a jegybank elnökével zajló vitája nem tesz rosszat a költségvetésnek. Mint ismeretes, a miniszterelnök az utóbbi hetekben számos alkalommal kritizálta a jegybank politikáját. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, lapunk információi szerint a szocialista párt szakértői jelenleg is dolgoznak azon az indítványon, amely alapján kezdeményezni lehetne a jegybank elnökének felmentését. Az MSZP cáfolta értesülésünket, Járai Zsigmond ugyanakkor közölte: igen feszült a viszonya a szocialistákkal, és lehetséges, hogy parlamenti leszavazása beleillik „egyfajta forgatókönyvbe”.
Újabb negatív rekord. Majdnem hatvan százalékkal nőtt az államháztartás első kilenc havi hiánya a tavalyi deficitadatokhoz képest – derül ki a Pénzügyminisztérium legfrissebb tájékoztatójából. A jelentés szerint az államháztartásban szeptember végéig felgyülemlett hiány elérte az 1284 milliárd forintot. A most közzétett deficitadat – amely szerint szeptemberben további 91,8 milliárd forinttal nőtt a hiány – nemcsak a pénzügyi tárca az idén már másodszor módosított prognózisánál, de számos elemzői várakozásnál is rosszabb lett. A kiugróan magas deficitet a minisztérium elsősorban a vártnál 23 milliárd forinttal kevesebb áfabevétellel indokolja, de elmaradtak a prognózistól a jövedéki- és a regisztrációsadó-befizetések is. Az idei költségvetés legbizonytalanabb pontját jelentő forgalmiadó-bevételekkel kapcsolatban a PM jelentése úgy fogalmaz, hogy ezeknél a befizetéseknél „továbbra is érzékelhetők bizonyos kockázatok”. A jelentős hiányhoz hozzájárult hazánk megnövekedett államadósságának egyre nyomasztóbb törlesztési terhe is, amely az idei év első kilenc hónapjában megközelítette a 680 milliárd forintot. (Sz. E.)
