Egyedülálló a rendszerváltozás óta, amit az MSZP tisztújítás címén művel, a szokatlanul nyitott jelölési folyamat és az elnöki posztért folyó verseny is ezt támasztja alá – Lendvai Ildikó frakcióvezető nincs egyedül ezzel a véleményével a szocialista pártban, annak ellenére, hogy az előjelek alapján a pártvezetői tisztségért folyó verseny csak papíron tűnik izgalmasnak. Három hivatalos jelölt méretheti meg magát Kovács László megüresedő helyéért, akik közül Toller László pécsi polgármester eleve olyan programmal indult, amelyben a pártról való gondolkodást vetélytársa, a biztos befutónak számító Hiller István dolgozata alapján tudja elképzelni. A harmadik aspiráns, Szekeres Imre sem kerget illúziókat, értesüléseink szerint az elnökjelöltnek már beígérték az általános elnökhelyettesi posztot. Juhász Ferenc – akit szintén esélyesnek tartanak a tisztségre – az év végén mondana le honvédelmi miniszteri pozíciójáról, ha az MSZP elnökhelyettesévé választják. A tárca vezetője a köztelevízió egyik műsorában azt is közölte, hogy jól érzi magát a miniszteri pozícióban. Az elnökhelyettesi esélyekkel kapcsolatban a Világgazdaságnak több szocialista politikus azt mondta, hogy Szekeres a jelöltek közül az egyetlen, akinek van szervezési tapasztalata, arra pedig nagy szükség lenne, hiszen kezd kiürülni a párt.
A hét végén visszalépett az elnökjelöltségtől Lamperth Mónika belügyminiszter és Jánosi György, az országos választmány elnöke. A szocialisták morális megújulásának szükségességét hangoztató Jánosit lényegében partvonalra helyezte a Gyurcsány befolyása alá került MSZP, de látványos visszavonulásra kényszerült Szili Katalin házelnök is, akinek szintén voltak kritikai észrevételei a párttal és Gyurcsánnyal kapcsolatban. A politikus először a pártelnöki jelöléstől lépett vissza, majd kénytelen volt bejelenteni: egyáltalán nem vállal vezető tisztséget az MSZP-ben. „Végünk van!” – a Világgazdaság értesülései szerint augusztusban Szili ezekkel a szavakkal reagált arra, hogy kiderült, Gyurcsány Ferencnek mégiscsak van esélye a miniszterelnöki posztra.
A nyitott, szerethető és érthető pártot építeni kívánó Hiller István, a miniszterelnök támogatását maga mögött tudva, magabiztosan készülhet az október 15-i tisztújító kongresszusra. A kultuszminiszter mellett szól, hogy azokban a megyékben (összesen hétben és a fővárosban), ahol tartottak szimpátiaszavazást, őt támogatták a küldöttek. A politikus mindenesetre már érzi az 1989-et idéző „forradalmi hangulatot”, amellyel ő lehet a biztos pártelnöki befutó.
Az MSZP megyei szervezeteinél történt tisztújítás eredményeként a legtöbb helyen maradtak a régi vezetők. Új elnököt választottak Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Szabolcs és Zala megyében, valamint Budapesten.
Kovács álláshalmozásáról. November 1-jétől távozik a magyar politikai közéletből Kovács László, aki az EU energetikai biztosi pozícióján kívül megválik összes betöltött tisztségétől. A politikus az MSZP elnöki posztjától a párt októberi kongresszusán köszön el, parlamenti képviselőségétől pedig brüsszeli megbízása előtt. Kovács László a Népszabadságnak azt is megmagyarázta, hogy miért ül a héten hivatalba lépett Gyurcsány-kormány külügyminiszteri székébe szűk három hétre. A politikus egyfelől azért döntött így, mert számára ez megtisztelő, és „örömmel dolgozik” az új kabinetben, másrészről pedig figyelembe vette utódja, Somogyi Ferenc kötelezettségeit. A pártelnök a Szocialista Internacionálé alelnöki teendőit is ellátja. Kovács úgy véli, hogy a Fidesz kampányt indított ellene Brüsszelben is. Szerinte feltevését alátámasztják a biztosi meghallgatásán a jobboldali európai képviselőktől kapott kérdések, amelyek a magyarországi helyzet ismeretéről tanúskodtak.
Szocialisták a bukásig vezető úton
Szili Katalin
2003. szeptember: Addig lesznek botrányok a szocialista párt körül, ameddig a régi nómenklatúra a helyén marad.
2004. augusztus 24.: bejelenti, hogy indul az MSZP elnöki posztjáért, a párt „egysége és ereje érdekében”, hogy vezetésével zökkenőmentes nemzedékváltásra, a személyi kérdésekről az ország problémái felé való nyitásra és morális megújulásra kerüljön sor a szocialistáknál.
2004. augusztus 30.: Gyurcsány Ferenccel tudomásul kell vennünk, hogy vagyunk még anynyira fiatalok, hogy jó néhány évet együtt fogunk dolgozni a politikai közéletben – nyilatkozta a politikus a köztévében.
2004. szeptember 1.: Gyurcsány Ferenccel való kapcsolatát kiegyensúlyozottnak nevezte, amit már a két évvel ezelőtti választások idején is viták jellemeztek.
2004. szeptember 1.: sajnálatosnak nevezte, hogy az MSZP-ben a megosztottság odáig fajult, hogy az emberek már Kiss Péter–Szili Katalin-, illetve Gyurcsány Ferenc–Hiller István-tengelyben gondolkodnak.
2004. szeptember 8.: visszalép az elnökjelöltségtől, mert úgy véli, az Országgyűlés elnökeként tehet a legtöbbet a politikai párbeszéd, a kormány stabilitása és a pártegység megteremtése érdekében.
2004. október 5.: bejelenti, hogy nem vállal vezető tisztséget a pártban.
Jánosi György
2004. február: Kudarcba fulladt a múlt „gyanús ügyeinek feltárása”, nem voltak hitelesítő erejű belső vizsgálatok – vélekedett a politikus az MSZP új programjához írott tanulmányában, megerősítve a Juhász Ferenc honvédelmi miniszter házvásárlásával és Gyurcsány Ferenc akkori sportminiszter üdülőügyével kapcsolatos kritikáját.
2004. augusztus 31.: beadja pályázatát az MSZP elnöki tisztségére.
2004. szeptember 10.: leszögezte, az MSZP-nek új alapokra kell helyeznie kapcsolatát az SZDSZ-szel, „megértetni velük, hogy ne menjenek tovább a saját kompetenciájuknál, csak annyira akarják befolyásolni a kormány működését, amennyi társadalmi támogatottság és mandátum van mögöttük”.
2004. szeptember 17.: A középrétegek erősítésére van szükség – fejtette ki a képviselő az elnökjelöltek székesfehérvári beszélgetésén.
2004. szeptember 22.: Vissza kell térni ahhoz a programhoz, amelyre 2002-ben a baloldaliságunk miatt kaptuk a legtöbb szavazatot.
2004. szeptember 23.: Új alapokra kell helyezni a párt és a kormány együttműködését, lejárt a tandemek ideje.
2004. október 3.: a választmány elnöke visszalép az elnökjelöltségtől, a jelölőbizottság ülése után ugyanakkor kiderül: nem kap elég szavazatot, hogy indulhasson a párt vezető posztjaiért.
