Az állami és önkormányzati megrendelések leállása miatt Magyarországon majdhogynem pang a közületi bútorok piaca. Egyes nagy cégek termelésüket átcsoportosítják, mások pedig befejezték, míg az űrt a kis- és középvállalatok töltik be, s átvették a termelés egy részét – mondta lapunknak Laskay Lajos.
A Magyar Bútor és Faipari Szövetség gazdasági szakértője szerint a honi kisebb cégek tőkeszegénységük ellenére fel tudják venni a versenyt, bár exportra kevésbé termelnek, s a nagy munkákat sem mindig ők nyerik. Az irodabútort gyártó cégek helyzete pedig nagyban függ még az irodapiac alakulásától, az ingatlanfejlesztésektől. A távol-keleti gyártók termelése évről-évre jelentősen nő, piaci megjelenésük agresszív, ugyanakkor Magyarországon piaci részesedésük még kicsi.
A bútorpiacon az éves fogyasztói áron számolt bruttó forgalom – áfával és importtal együtt – 200 milliárd forint. A bútorimport értéke tavaly 42,6 milliárd forint volt, ebből az irodabútor két-, az irodaszék behozatal egymilliárddal részesült. A hazai bútoripari termelés nettó ipari áron számolva 100 milliárdot tesz ki, aminek 12 százaléka az irodabútor. Utóbbi eladási áron húszmilliárdot jelent. A termelés felét exportálják, míg a másik fele a belpiacon talál gazdára. A számok alapján bútorokra és székekre az irodapiac szereplői egy évben – a hazai termeléssel és az importtal együtt – 23 milliárd forintot költenek. Más szakértők a hazai piac fejlődését ekképpen jellemezték: a rendszerváltással párhuzamosan kapott lendületet a magyarországi irodafejlesztés, amely nemcsak az ingatlanépítést hozta, hanem az ingóságok – így az irodabútorok keresleti piacának – generálói is voltak. A tulajdonosok és a bérlők egyre korszerűbb berendezésekkel, bútorokkal és a kor elvárásainak megfelelő infokommunikációs rendszerekkel látták el a komplexumokat. A fejlődés egy-két év alatt látványos volt. A vállalatok két utat választottak: a kisebb cégvezetők gyakran saját ízlésük alapján döntöttek, és sokszor az ár dominált választásukban. A közepes és a nagyvállalatok viszont sok esetben tervezőt bíztak meg a kialakítással, mert fontosnak tartották a kellő szakértelmet és precizitást, s ezt pénzügyileg is megtehették. A feladat szakemberre bízása megtérül, hiszen a kevésbé jól, nem megfelelő bútorokkal kialakított irodában fáradékonyabbak lehetnek a dolgozók. A rossz kialakítás az alkalmazottak teljesítményének csökkenéséhez is vezethet, a „slamposan” berendezett iroda miatt pedig csorbulhat a cég imázsa.
A szakemberek és az irodákat bérlők, üzemeltetők igénye sokszor egybeesik. Gyakran már az iroda megtervezése során ragaszkodnak a bútormobilitáshoz, hogy a helyiség bármikor könnyen átrendezhető, újabb elemekkel kiegészíthető legyen. Ez a bérlőknek a változó igények kiszolgálása miatt fontos. Az ingatlan tulajdonosának pedig azért, mert a bérlő vagy bérlők későbbi távozása után az ingatlan könnyebben bérbe adható. Szakértők szerint a bútor kiválasztásakor célszerű figyelembe venni annak rendeltetését is, hiszen más bútor kell a recepcióra, más az osztályokra, és más a cégvezető irodájába. A vállalatok gyakran a cégen belüli hierarchiát a berendezési eszközzel is érzékeltetik, így a magasabb beosztásban dolgozók jobb anyagminőségű, más mintázatú és színű bútort kapnak. Így kerülhet a főnök szobájába sötétebb bútor vagy többfokozatú „boss” fotel, míg az „alsóbb” szintekre egyszerűbb. Arra is figyelni kell, hogy több papírmunka esetén nagyobb felületű asztal szükséges, számítógép használatakor viszont kevesebb.
origo.hu
Tömegbaleset történt az M1-esen, öt jármű ütközött
