A nagyvállalatok tervezőt bíznak meg

Az állami és önkormányzati megrendelések leállása miatt Magyarországon majdhogynem pang a közületi bútorok piaca. Egyes nagy cégek termelésüket átcsoportosítják, mások pedig befejezték, míg az űrt a kis- és középvállalatok töltik be, s átvették a termelés egy részét – mondta lapunknak Laskay Lajos.
A Magyar Bútor és Faipari Szövetség gazdasági szakértője szerint a honi kisebb cégek tőkeszegénységük ellenére fel tudják venni a versenyt, bár exportra kevésbé termelnek, s a nagy munkákat sem mindig ők nyerik. Az irodabútort gyártó cégek helyzete pedig nagyban függ még az irodapiac alakulásától, az ingatlanfejlesztésektől. A távol-keleti gyártók termelése évről-évre jelentősen nő, piaci megjelenésük agresszív, ugyanakkor Magyarországon piaci részesedésük még kicsi.
A bútorpiacon az éves fogyasztói áron számolt bruttó forgalom – áfával és importtal együtt – 200 milliárd forint. A bútorimport értéke tavaly 42,6 milliárd forint volt, ebből az irodabútor két-, az irodaszék behozatal egymilliárddal részesült. A hazai bútoripari termelés nettó ipari áron számolva 100 milliárdot tesz ki, aminek 12 százaléka az irodabútor. Utóbbi eladási áron húszmilliárdot jelent. A termelés felét exportálják, míg a másik fele a belpiacon talál gazdára. A számok alapján bútorokra és székekre az irodapiac szereplői egy évben – a hazai termeléssel és az importtal együtt – 23 milliárd forintot költenek. Más szakértők a hazai piac fejlődését ekképpen jellemezték: a rendszerváltással párhuzamosan kapott lendületet a magyarországi irodafejlesztés, amely nemcsak az ingatlanépítést hozta, hanem az ingóságok – így az irodabútorok keresleti piacának – generálói is voltak. A tulajdonosok és a bérlők egyre korszerűbb berendezésekkel, bútorokkal és a kor elvárásainak megfelelő infokommunikációs rendszerekkel látták el a komplexumokat. A fejlődés egy-két év alatt látványos volt. A vállalatok két utat választottak: a kisebb cégvezetők gyakran saját ízlésük alapján döntöttek, és sokszor az ár dominált választásukban. A közepes és a nagyvállalatok viszont sok esetben tervezőt bíztak meg a kialakítással, mert fontosnak tartották a kellő szakértelmet és precizitást, s ezt pénzügyileg is megtehették. A feladat szakemberre bízása megtérül, hiszen a kevésbé jól, nem megfelelő bútorokkal kialakított irodában fáradékonyabbak lehetnek a dolgozók. A rossz kialakítás az alkalmazottak teljesítményének csökkenéséhez is vezethet, a „slamposan” berendezett iroda miatt pedig csorbulhat a cég imázsa.
A szakemberek és az irodákat bérlők, üzemeltetők igénye sokszor egybeesik. Gyakran már az iroda megtervezése során ragaszkodnak a bútormobilitáshoz, hogy a helyiség bármikor könnyen átrendezhető, újabb elemekkel kiegészíthető legyen. Ez a bérlőknek a változó igények kiszolgálása miatt fontos. Az ingatlan tulajdonosának pedig azért, mert a bérlő vagy bérlők későbbi távozása után az ingatlan könnyebben bérbe adható. Szakértők szerint a bútor kiválasztásakor célszerű figyelembe venni annak rendeltetését is, hiszen más bútor kell a recepcióra, más az osztályokra, és más a cégvezető irodájába. A vállalatok gyakran a cégen belüli hierarchiát a berendezési eszközzel is érzékeltetik, így a magasabb beosztásban dolgozók jobb anyagminőségű, más mintázatú és színű bútort kapnak. Így kerülhet a főnök szobájába sötétebb bútor vagy többfokozatú „boss” fotel, míg az „alsóbb” szintekre egyszerűbb. Arra is figyelni kell, hogy több papírmunka esetén nagyobb felületű asztal szükséges, számítógép használatakor viszont kevesebb.