Csak akkor kapja meg a BKV a mintegy tízmilliárd forintos támogatást az államtól, ha a főváros mellétesz ugyanennyit – mondta el tegnap Bőhm András, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője. – Mivel a fővárosi önkormányzat ennyi pénzt nem tud kigazdálkodni, más megoldást kell keresni – tette hozzá. Szerinte erre megfelelő lesz a közlekedési adó: a tervek szerint a budapesti vállalkozásoknak minden munkavállalójuk után évente húszezer forintot kell megfizetniük. Bőhm elismerte: ez a tervezet szöges ellentétben áll az SZDSZ adócsökkentést támogató politikájával, ám a jelenlegi kényszerhelyzetben nincs más megoldás. Mint mondta, a főváros két éve hangoztatja, hogy a jelenlegi kondíciók mellett csak 2005 első negyedévéig finanszírozható a BKV vesztesége.
Az MSZP-frakció nem támogatja a javaslatot – nyilatkozta Gy. Németh Erzsébet fővárosi frakcióvezető. A Fidesz képviselőcsoportja szintén elutasítja a tervezetet, szerintük ezzel csak azt lehetne elérni, hogy Demszky Gábor és 350 ezer budapesti után a vállalkozások is az agglomerációba települnek.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tegnap közleményben utasította vissza Bőhm András javaslatát. A kamara szerint az ebből befolyó bevétel ugyanis messze nem fedezné a BKV hiányát, ám Budapest már most is a legdrágább vállalkozásműködtetési szempontból.
Demszkyt újra jelölik. Az SZDSZ azt szeretné, ha Demszky Gábor 2006-ban is indulna a főpolgármesteri posztért – közölte tegnap Horn Gábor, a párt ügyvivője. A politikus kizártnak nevezte, hogy az SZDSZ ne indítson önálló jelöltet, s hogy az MSZP aspiránsa mögé álljon. Bőhm András hozzátette: az önkormányzati kampányban a főpolgármester-jelöltek versengenek. – Ha az SZDSZ nem indít önálló jelöltet, a kampányban sem jelenhet meg, tehát a választásokon sem érhet el 23 százalékot – mutatott rá.
Az adóvitákról továbbiak a 11. oldalon
Jegyáremelés. A BKV három változatban nyújtotta be jövő évi tarifaemelési javaslatát a fővárosnak. A legenyhébb változat szerint január elsején tíz, júliusban öt százalékkal drágulnak a jegyek. Ez azt jelenti, hogy a jegyár januárban 145 forintról 155 forintra, a dolgozói bérlet ára 5400 forintról 5850 forintra, a tanuló-nyugdíjas bérletek ára pedig 2050 forintról 2250 forintra növekednének. A felnőttbérlet ára ez esetben júliustól meghaladná a hatezer forintot, a diákbérleté pedig a 2500-at. A második variáció szerint januárban és júliusban is tíz-tíz százalékkal emelkednek az árak. A harmadik változat szerint januárban tizenöt, júliusban pedig további öt százalékkal drágulnának a jegyek. Ebben az esetben a felnőttbérlet ára már az év elején átlépné a hatezer forintos határt: 6050 forintot kérnének érte, a vonaljegyért 160-at, a tanulóbérletért pedig 2350-et.
