Közös nyilatkozatot írt alá Tokióban a magyar–japán kapcsolatok fejlesztésének fő céljairól a hivatalos látogatáson tartózkodó Gyurcsány Ferenc kormányfő vendéglátójával, Koidzumi Dzsunicsiro japán miniszterelnökkel. A politikai nyilatkozatban megfogalmazták egy közös testület létrehozását, amely mindkét oldalon öt-öt főből állna, és a jövő lehetőségeit vizsgálná tudományos, kulturális és gazdasági szempontból. A kétoldalú kormányfői megbeszéléseken is hangsúlyt kapott az együttműködés szélesítése a kutatás-fejlesztés és az informatika területén, valamint a két ország közötti közvetlen légi járat beindításának kérdése.
Akihito japán császár hitvesével, Micsiko császárnéval audiencián fogadta a magyar kormányfőt. A császári palota Macu termében csupán a tolmácsok jelenlétében fogadta a császári pár Gyurcsányt és feleségét. Akihito a világ legrégebbi uralkodócsaládjában az első volt, aki nem istenként lépett a trónra, és az első olyan császár, aki maga választott feleséget. A császár a magyarok titkáról faggatta Gyurcsány Ferencet, arról, mivel magyarázza a miniszterelnök a sok magyar származású Nobel-díjas létét.
Ami gazdasági kapcsolatainkat illeti, bőven akad javítanivaló. Bár Japán az Egyesült Államok és az Európai Unió után a világ harmadik legfontosabb gazdasági térsége, az ázsiai szigetország részesedése az összes külföldi beruházásból alig öt százalékot tesz ki hazánkban. A fő gondot az jelenti, hogy a magyar– japán külkereskedelmi forgalom negatív egyenlege folyamatosan nő. A hiány 2003. január–július havi 517,1 millió dollárról, 2004. január– július hónapokra összesen 645,2 millió dollárra ugrott fel. A tavalyi, Japánnal szembeni teljes magyar külkereskedelmi hiány 394,6 milliárd forint volt.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
