Régóta foglalkoztatja a tudósokat az emberi szaglórendszer működése, az a folyamat, amikor az agy felismeri a különféle illatokat, szagokat, később pedig emlékszik is ezekre. A téma elismert kutatói, professzor Richard Axel, a Colombia University és professzor Linda Buck, a Fred Hutchinson Cancer Research Centre munkatársainak úttörő kutatása idén elnyerte a sorban elsőként odaítélt Nobel-díjat, az orvosit – adta hírül a BBC. A svédországi Karolinska Intézet falai között dolgozó bizottság tegnap délben döntött az orvostudományban legrangosabbként számon tartott elismerés sorsáról. A díjhoz 10 millió svéd koronás (több mint 273 millió forint) pénzjutalom is jár.
Axel és Buck 1991-ben egy több mint ezer génből álló géncsaládot fedezett fel (ez az emberi génállomány három százalékát teszi ki), amely az észlelésre szakosodott fehérjereceptorok működését szabályozza a szaglásban. Kiderült, hogy a génekkel megegyező számú, de egymástól eltérő típusú szaglóreceptor van orrunk belsejében, ott is a szaglószerv felső részén, egy-egy szagló-, más néven receptorsejten; ezek a receptorok észlelik a különféle illatokat belégzéskor. Minden sejten egyféle szaglóreceptor ül, amelyek csak behatárolt számban képesek az észlelésre, néhány szerkezetileg hasonló illatanyagot észrevesznek, a többit nem, más megfogalmazásban: szűk szagcsoportokra specializálódtak. A szaganyagot a kis receptorok elektromos ingerületek formájában küldik tovább az agy szaglógumó területére. Az agy ezzel a segítséggel több mint tízezer illat és szag felismerésére képes.

Puzsér összeordította a liberális ügynököket: így tolja az ukrán propagandát a magyar baloldal