Hullanak a fejek a Hír Televízióban. A nézők, akik családtagként tekintenek a csatorna arcaira, aggódnak, és nem értik, miért kell lemondaniuk kedvelt műsoraikról. Az ellendrukkerek pedig dörzsölik a markukat, és a szerkesztőség széthullásáról röppentenek fel híreszteléseket. Mi zajlik mostanában önöknél?
– Dolgozunk. És munka közben bizony keletkeznek konfliktusok, vitás helyzetek, amit nem egyformán kezelnek az érintett szereplők. Szeretnék azonban megnyugtatni mindenkit, hogy én egyetlen szempontot veszek figyelembe döntéseim meghozatalakor. Azt tartom szem előtt, melyik megoldás szolgálja leginkább a Hír Televízió érdekeit. Hogyan tudunk előbbre lépni, miként tudjuk szervezettebb keretek között hatékonyabban szolgálni nézőinket. Kemény munkával úrrá lettünk azokon az anyagi természetű nehézségeken, amelyekkel az áprilisban lezajlott tulajdonosváltáskor szembesültünk, és ma már műszaki-fejlesztési terveken dolgozunk.
– A tulajdonosváltáskor távozott a tévétől Borókai Gábor. Vele is konfliktusok voltak?
– Ezt szerintem inkább tőle kellene megkérdezni, ám az ügyről a sajtóban – szerintem korrekten – már kifejtette az álláspontját. Borókai lemondása után egyébként én lettem a cég elnöke is, ami jelentősen megnövelte feladataim számát, ezért azonnal gondoskodnom kellett egy olyan helyettesről, akivel megoszthattam a műsorfolyam szervezésének felelősségét. Mivel marketinges szaknyelven szólva a „fő termék” nálunk a hír, a hírműsorok, ezért esett a választásom egy hírlaposra, az önök volt kollégájára, Gajdics Ottóra, akivel azonnal megtaláltam a közös hangot. Semmi különös nem történik tehát cégünknél. Rendszerezzük a megalakulás után eltelt két esztendő tapasztalatait, és a levonható következtetések alapján olyan változtatásokról döntünk, amelyek egy jobb színvonalú, pörgősebb, nézhetőbb műsort eredményeznek majd. Minden munkatársam lehetőséget kapott az új vezetéstől arra, hogy véleményével, kreativitásával részt vegyen ebben a munkában. Ám van egy alapvető feltétel. Rendnek kell lenni. Ez sajnos nem mindig volt jellemző a televíziónál. Az egyes feladatok végrehajtása során nélkülözhetetlen önállóság például nem eredményezheti azt, hogy egyesek más irányba kezdik húzni a közös szekeret, mint amit a menedzsment meghatározott. Aki annyira nagy egyéniség, hogy nem tud beállni semmilyen sorba, annak máshol kell próbálkoznia.
– Kire gondol konkrétan?
– Nem akartam személyeskedni. Meggyőződésem, hogy egy cég belső vitái még egy televízió esetében sem tartoznak a nyilvánosságra. A lényeg az, hogy Pörzse Sándor és Gulyás István szerződését én mondtam fel, Kóczián Pétertől közös megegyezéssel váltunk meg. De mindhármuk esetében szerepet játszhatott a konfliktusok elmérgesedésében az, hogy nem jól határozták meg saját szerepüket a kialakult új helyzetben.
– Lehet tudni valamit arról az irányról, amiről említést tett? Sokakban él a félelem, hogy önök balra akarják eltolni a televízió közismerten jobboldali szellemiségét.
– Ha lenne kedvem ezen viccelődni, akkor most azt mondanám, nyilván Kóczián Péter is azért állt fel, mert nem értett egyet ezzel a törekvésünkkel. Azonban szó sincs ilyesmiről. Szeretném leszögezni, hogy a tulajdonosi kör nem bízott meg ilyen feladattal, és soha ilyen meg sem fordult a fejemben. Gondoljunk csak bele, ezt a képtelen ötletet annak a Gajdics Ottónak kellene átültetnie a gyakorlatba, akinek publicisztikáit a Magyar Nemzet olvasói nagyon jól ismerik. Szerintem innen kezdve komolytalan minden további aggodalom.
– Az események akkor gyorsultak fel, amikor kivágtak egy részt az interjúból, amelyet Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével készített Kóczián Péter. Végül is mi történt?
– Az interjút, miután a baloldali sajtó abból politikát csinált, teljes terjedelmében – vagyis szerkesztés nélküli változatban – leközölte a Hír Televízió. Innentől ezt az ügyet lezártnak tekintem. A beszélgetés megszerkesztését egyébként a műsorokért felelős vezérigazgató-helyettes kezdeményezte, aki ezért vállalja is a felelősséget. Az interjú körüli mondvacsinált hercehurca ugyanakkor valóban hozzájárult néhány személyi változáshoz. A korábban már említett konfliktusok ugyanis ekkor csúcsosodtak ki.
– A személyeken kívül akkor mi változik?
– Egy igazi hírtelevízió továbbfejlesztésén dolgozunk. Olyan csatornát akarunk működtetni, amely megkerülhetetlen azok számára, akik tájékozódni, informálódni akarnak Magyarország és a világ dolgairól, történjenek azok az élet bármely területén. Ehhez nélkülözhetetlen a hitelesség, az objektivitás és a kiegyensúlyozottság alapvető szakmai követelményeinek folyamatos betartása. Itt tehát nem lehet szó semmilyen irányzatosságról, jobbra- vagy balratolódásról. Persze tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy nézőink jelentős része a tájékozódás mellett megerősítést is vár. Erre szolgálnak véleményműsoraink, amelyekkel sok minden történhet a jövőben, átalakulhatnak, szebbek, jobbak lehetnek, egyik-másik meg is szűnhet, de azokat majd pótoljuk, ám egy biztos: irányultságuk nem változik. A Hír Televízió ugyanis szilárd értékrend mellett kötelezte el magát, s ez az értékrend a műsorfolyam egészét tekintve ma is egyértelműen leolvasható a képernyőről. Meg akarjuk tehát őrizni valamenynyi nézőnket, miközben szeretnék megnyerni újabbakat. A nyitásnak ezt a szándékát érthetik sokan félre, ami azért is felfoghatatlan számomra, mert az erős közösségek inkább örülnek a létszámnövekedésnek. Én a Hír Televízió nézői családját elég erősnek ismerem ahhoz, hogy előbb-utóbb félelem nélkül fogadják el jobbító szándékú változtatásainkat.
– Szavai határozottságot tükröznek, ám a hírek szerint munkatársai körében igen nagy a bizonytalanság. Sokan attól tartanak, hogy meghatározó személyiségek távoztak, akik nélkül lehetetlen biztosítani a megszokott színvonalat.
– Én nem osztom ezeket a félelmeket. Nagyon sok igazán tehetséges, meghatározó személyiség dolgozik jelenleg is nálunk. Lehet, hogy őket épp azért nem ismerik annyira a nézők, mert eddig nem kaptak elég lehetőséget. Elnök-vezérigazgatóként egyébként sem azt a feladatot kaptam, hogy tartsam a színvonalat, hanem azt, hogy tegyem színvonalasabbá a műsorfolyam egészét. Ennek természetesen megvannak az anyagi, technikai és személyi feltételei. Mindháromról volt már szó, nem akarom ismételni magam, de például olyan beruházást készítünk elő a televízióban, ami konkrét és a képernyőn látható javulást eredményez majd rövid időn belül. Egyébként pedig én bízom minden kollégámban, nekik sincs tehát okuk bizonytalankodni. Ahol pedig hiány mutatkozik jól felkészült, agilis szakemberben, oda nagyon rövid időn belül találni fogunk alkalmas kollégát. De arra kérem, neveket addig ne kényszerítsen ki belőlem, amíg meg nem egyeztünk velük.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség