Az ELTE intézményi tanácsa ma tárgyal az intézmény finanszírozási nehézségei miatt a várható lépésekről és az oktatók egyhavi ingyenes munkájáról – közölte Bakonyi László oktatási főosztályvezető. Korábban Klinghammer István, az ELTE rektora hívta fel a figyelmet: ha az egyetem az év végére kifizeti a béreket, akkor fennáll a veszélye, hogy nem tudja kiegyenlíteni közüzemi és egyéb tartozásait.
Magyar Bálint azt reméli, nem születik az ingyenes munkavégzést támogató döntés. Hangoztatta, nem ezért emelték meg 50 százalékkal a béreket. A felek között továbbra sincs egyetértés az egyetem adósságát illetően sem. – Az egyetem működésére szolgáló pénz az intézmény rendelkezésére áll. Az ELTE magatartása politikai játék és a felsőoktatási reform elleni lépés – mondta a miniszter. Az egyetem rektora kitart korábbi állítása mellett, amely szerint éves szinten 600 millió forint az ELTE hiánya, ezért természetes reakciónak tekinti, „ha az oktatói gárda nem saját létszámának csökkentését, hanem a bérmegtakarítást, vagyis az önkéntes fizetés nélküli szabadságot választja azokon a napokon, amikor nincs órája”. Ez Klinghammer István szerint három hónap alatt 10-10 nap fizetés nélküli szabadságot jelentene.
Akkreditációs bizottság: változó hatáskörök. Változást tervez a minisztérium a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) hatáskörét illetően – mondta Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár. Eddig a testület határozatait követően a miniszter mondta ki a végső szót az intézmények elismeréséről. A tárca most egy regisztrációs központ létrehozását tervezi, amely a MAB ajánlásai után elfogadná és regisztrálná a döntéseket. Az alap-és mester szakok indítása a MAB véleményezése után intézményi hatáskör lenne, ehhez nem szükséges már a miniszteri engedély. Az egyetemi tanári kinevezéseknél a MAB véleményezése megszűnne, a tervek szerint a kinevezésről a szenátus dönt. Míg korábban az egyetemi kar alapítása kormányzati hatáskör volt, ez a jövőben a felsőoktatási intézmény hatáskörébe kerülne.
