Ha a jelen költségvetési tervezet elfogadást nyer, a katolikus egyház Alkotmánybírósághoz fog fordulni – mondta október 21-én Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Szerinte a költségvetési törvény Országgyűlés elé terjesztésével a kormány jogbizonytalanságot teremt, megkérdőjelezi az esélyegyenlőséget, valamint több ponton sérti a hatályos törvényeket és a Vatikánnal kötött nemzetközi szerződést is (lásd még Joó István: Egyenlőtlen (el)bánásmód, Magyar Nemzet, október 27.). Veres András és Joó István hangot ad azon véleményének, miszerint összehangolt támadás éri az egyházat. Az egyházi iskolába járó gyermekeket 2005. január elsejétől a költségvetési törvényben megállapított normatívák bizonyos köréből kizárják. A tervezet szerint a kiegészítő normatíva az egyházi iskolákba járó gyermekek után nem vehető igénybe: így azok diákjai másodrendű állampolgársági besorolást kapnak. Az egyházi iskolákban az egy tanulóra jutó normatív állami támogatás összesen 43–69 ezer forinttal kevesebb, mint az önkormányzati intézményekben: emellett csökken az egyházi kiegészítő támogatás összege is. A tervezet szerint az egyházi iskolák együttesen mintegy húsz százalékkal kevesebb támogatást kapnának 2005-ben, mint az ugyancsak alulfinanszírozott önkormányzati iskolák.
Fejbekólintó. Kijózanító. Ha volt eddig olyan egyházi személy, aki bedőlt a szocialisták szavakban és üres gesztusokban megmutatkozó pálfordulásának, az most szembesülhetett saját naivságával. Gyurcsány az ötvenes éveket idéző stílusban vág oda a maga lendületes és szerinte bátor módján a történelmi egyházaknak is. A szolgalelkű balliberális sajtómunkások pedig máris rázendítettek az egyszer már a történelem süllyesztőjébe került egyházgyalázó szólamaikra. Ennek a kibontakozó agresszív offenzívának a kvinteszenciáját adta a Hit Gyülekezetéhez közeli ATV hétfőnként jelentkező propagandaműsora. A szofisztikált csahosok egy emberként ugrottak neki az egyháznak, hevességüket pedig csak fokozhatták a közben a képernyő alsó részén bejátszott, bértollnokok által írt ocsmány sms-ek. Megtudhattuk, hogy az egyház hajlamos arra, hogy akár esik, akár fúj, mindig megkapja azt, amit ő akar. A tévé szerint a híveknek nagyobb részt kellene vállalni az egyház fenntartásában, ha már annyira hívek. A történelmi egyházak elvárják az államtól, hogy az teljes mértékben biztosítsa működésük anyagi feltételeit. Miért ne fizethetnének a hívek ezzel szemben egyházi adót? – tették fel ezek után a mérhetetlen tudatlanságról is árulkodó kérdést. Az ATV-ben vissza-visszatérő motívum az egyházüldözés idejéből ismert klérus kifejezés pejoratív értelmű, ellenszenvet keltő hangoztatása, mint például a „klérus eltartása” gondolat. Az egyik adásban felhánytorgatták, hogy bizonyos műsorokban milyen gyakran gyalázzák a mostani kormányt egyházi részről, miközben pedig elvárják, hogy az meg fizessen. Ezzel aztán végérvényesen ki is bújt az a bizonyos szög a zsákból. Ma ugyanis újra eljutottunk oda – lendületesen és bátran –, hogy nem számít az alkotmány, nem számítanak a törvények, nem számítanak a Vatikánnal megkötött egyezmények, amelyek biztosítják az egyenlő esélyeket és feltételeket az egyházi intézmények számára. Egy számít csak valójában: annak adunk, aki befogja a száját, és beáll a sorba. Annak is csak addig, ameddig szükségünk van rá.
Október 22-én Vácott megkoszorúztuk Pétery József hitvalló püspökünk emléktábláját. Az ünnepségen, miként az országban általában, ott voltak egykori fogvatartóinak, kínzóinak mai utódjai is, hamis megbékélésre vágyva. Egymás között csendben valaki megjegyezte: ezek ma éppen azt csinálnák velünk, mint annak idején Péteryvel, Mindszentyvel, Brusznyai Árpáddal, Mansfeld Péterrel – ha lehetőségük adódna rá. Nem ők változtak meg, csak a helyzet. Én nem tudom, de mintha a fent leírtak ezt nem látszanának cáfolni.
Regyep János
hittanár, Vác
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
