Még a legjobb esetben is csak jövő február közepére juthatnak pénzükhöz azok a gazdálkodók, akik a leghamarabb (tehát november elsején) jelentkeznek intervencióra – derül ki a Magyar Agrárkamara (MAK) felméréséből. Az összeállítás minden esetben a legoptimálisabb – a gyakorlatban is bevett – időintervallumokkal számol, amelyek alátámasztják, hogy az intervenciós felajánlástól az ügyintézéshez, majd az áru beszállításához és minősítéséhez, majd legvégül az áru ellenértékének korrekciókkal terhelt kifizetéséig minimálisan 92–97 nap szükségeltetik. Ezzel a MAK a gabonapiacon várható likviditási és a már most is tapasztalható raktározási problémákra is szeretné ráirányítani a figyelmet – mondta tegnap a szervezet tájékoztatóján Szczaursky József, a MAK növénytermesztési osztályának vezetője. A szakember a kamarai állásfoglalást ismertetve kifejtette, hogy a kormányzati intézkedések nem voltak elégségesek a gabonaágazat egyensúlyi helyzetének megteremtéséhez, ugyanis nem kezelték megfelelően az idei kiugróan magas gabonatermésből fakadó alacsony termelői árakat, amelyeket még terhelnek az elégtelen tároló- és a minőségvizsgáló kapacitások okozta problémák is. Pedig az ár- és a raktározási gondok miatt a termelők várhatóan 6-7 millió tonna gabonát ajánlanak fel intervencióra, ezzel szemben a raktárkapacitás nem éri el a kétmillió tonnát, az áru minősítésére jogosult laboratóriumok vizsgálókapacitása pedig a napi négyszáz vizsgálatot sem – tette hozzá.
Az agrárkamara javasolja, hogy az agrártárca kezdeményezze az EU gabonairányító bizottságánál, illetve ahol erre módja van, saját hatáskörben a gabonaexport támogatását, a fuvarköltség visszatérítését – ha a szállítás tengeri fuvareszköz igénybevételével zajlik –, a termelői raktárak építésének külön alapból való finanszírozását és a nem intervenciós raktárakba elhelyezett áruk intervencióba vételét. Emellett a Bosznia-Hercegovinába irányuló fuvarozási engedélyezési rendszer megszüntetését és az ezt terhelő 30 ezer forintos díjtétel megszüntetését.
Bővülő terv. Két jogcímmel bővült a Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT); ezentúl lehetőség van a kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatására és az agrár-környezetgazdálkodási támogatások folyósítására is – jelentette be tegnap Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatására húszmilliárd, a az agrár-környezetgazdálkodási célok segítésére pedig hozzávetőlegesen negyvenmilliárd forintot lehet felhasználni. A miniszter a Nemzeti agrár-környezetvédelmi program további finanszírozásáról elmondta: a régi támogatási formát választóknak is az új, uniós finanszírozást kínálják, mert ezt a programot nem tudják tovább folytatni, és keret sincs rá a 2005-ös költségvetésben. Az érintett termelők egy csoportja azonban pert fontolgat az agrártárca ellen, mert szerintük ezzel a lépéssel a minisztérium szerződésszegést követ el.
