Két hét alatt immár a harmadik gyanúsított került a Klebnikov-gyilkosság ügyében nyomozó orosz főügyészség látókörébe. Először két csecsent tartóztattak le, majd vizsgálati fogságba került a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrnagya, Roman Szlivkin, aki gyakran épült be különböző alvilági, így csecsen terrorista-csoportosulásokba is. A fordulatokban gazdag krimi nem egyedülálló az orosz alvilágban, ám tegyük hozzá, azonnal elvesztené érdekességét, ha kiderülne, hogy még sincs kapcsolatban az amerikai újságíró meggyilkolásával.
A két csecsent, Aszlan Szagajevet és Kazbek Elmurzajevet még szeptember 28-án vették őrizetbe, s az akcióban az általuk bérelt lakásban három fegyvert, köztük egy olyan típusút találtak, amelyből a Klebnikov életét kioltó golyókat is kilőtték. A rendőrök azért törtek rá a két fiatalemberre, mert operatív információk szerint erőszakkal tartották fogva Ahmed-Pasi Alijev dagesztáni üzletembert.
Az egykori belügyesből lett, állítólag a 90-es évek nagy pénzmosásában, a Groznijon keresztül zajló olajexportban is érintett, csődbe ment bankár évek óta bujdosott hitelezői elől előbb Izraelben, majd Moszkvában. Itt ismerkedett meg egy éve az alapvetően csempészáruk továbbadásával foglalkozó két csecsennel, akik befogadták lakásukba, s nemsokára már közös bizniszen törték a fejüket. Szeptember 16-án azonban Alijev eltűnt, majd néhány nap múlva a külvárosba hívta találkára Szagajevet. A helyszínen az összevert dagesztáni és annak két állítólagos hitelezője fogadta a barátot. A két markos, szláv külsejű férfi közölte, hogy Alijev csak akkor marad életben, ha kifizeti tartozását, Szagajev pedig jobb híján felelősséget vállalt partneréért. Elmondása szerint ezután hazavitte Alijevet, majd kérésére három bőröndöt hozott el annak fiától. A rendőrök ezekben a csomagokban találták meg a három pisztolyt és két kézigránátot. A két 24 éves csecsen ügyvédje úgy véli, védenceiket egyszerűen rászedték, hiszen azok például csak tőle tudták meg, mi is az a Forbes, s ki is Paul Klebnikov.
Ekkor az ügy érdekes fordulatot vett. Egyheti hallgatás után Ahmed-Pasi Alijev meglepő történettel állt elő. Eszerint elrablásához nem csupán a két csecsennek, hanem az FSZB embereinek is köze van. Vallomásában Alijev feltárta, hogy még belügyes éveiből ismeri Szlivkin őrnagyot és – kényszerű emigrációjából visszatérve – Moszkvában vette fel vele ismét a kapcsolatot. A titkosszolgálati tiszt a segítségért cserébe egy üzletközpont építését javasolta, amihez neki kellett befektetőket keresnie. Az Egyesült Államokban élő, tehetős dagesztáni rokonok állítólag bele is egyeztek a 60 millió dolláros projektbe, amelyből közvetítési díjként a megállapodás szerint 300 ezer ütötte volna Szlivkin markát. A pénz azonban nem érkezett meg Amerikából, de a tiszt ezt nem hitte el, s két társával együtt e verzió szerint kezelésbe vette Alijevet. Miután pedig kiderült, hogy a 300 ezer dollárra tényleg nincs remény, átadták őt a két csecsennek, mondván, „tépjék szét”. Ekkor csaptak le a hatóságok.
Paul Klebnikov meggyilkolásában egyáltalán nem lenne meglepő a csecsen szál, hiszen a köztársaságban jó évtizede zajló kétes üzletekről hírhedtté vált könyvében az újságíró alaposan lerántotta a leplet. Képlete szerint az első csecsen háború lényegében az üzletről szólt. A kaukázusi tagköztársaság az orosz kábítószer-kereskedelem legfontosabb tranzitállomása volt, arról nem is beszélve, hogy rajta keresztül folyt kopejkákért a nyugat-szibériai kőolaj exportja. Moszkvai bennfentesek és Dudajevék is százmillió dollárokat kerestek mindezen, mikor egyszer csak a csecsen elnök úgy döntött, már elég erős ahhoz, hogy ne osztozzon orosz támogatóival a zsákmányon. Ilyen értelemben Klebnikov szerint Csecsenföld megtámadása egy nagyszabású bandaháború végkifejlete volt. Ebbe a képbe bőven belefér Alijev, s nem rína ki belőle még Roman Szlivkin sem, bár a Strana.ru információi szerint egyáltalán nem bizonyított, hogy a csecsen terroristák, alvilági elemek közé beépült tiszt valóban ott is ragadt volna. Ráadásul egyelőre az sem világos, hogy valóban a most talált fegyverrel gyilkolták-e meg Klebnikovot, s ha igen, kié is az a pisztoly. A sok talány egyáltalán nem meglepő, a szokatlan inkább az lenne, ha ilyen hamar megtalálnák a tetteseket. Egyelőre azonban a nyomozás során feltáruló történetek legfeljebb az Oroszországról Klebnikov által festett képet erősítik.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
