Százezer fővel öt és fél millióra csökkent a román és ukrán beutazók száma, akik a magyarországi beutazók 27 százalékát tették ki. A legnagyobb növekedést az Európai Unió új tagállamaiból regisztrálták, 2,5 százalékkal csökkent viszont az előző évihez képest a német turisták száma – áll a Kopint-Datorg Rt. legfrissebb konjunktúrajelentésében.
A külföldiek által a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, a szállásdíj-, illetve a szolgáltatási bevétel ugyanakkor jelentősen emelkedett a tavalyi adatokhoz képest. A bruttó hazai termék növekedésénél erőteljesebben nőtt a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban megtermelt GDP.
Egyre valószínűbb, hogy a hazai passzív – fogadó – idegenforgalomban kedvező irányú elmozdulás következett be, a fejlett országokból érkezők létszámának lemorzsolódása megállt, sőt talán újra növekedésbe fordult. Ez az óvatos megállapítás azonban csak két korlátozással érvényes: az aktív idegenforgalom teljesítményemelkedése nem terjed ki a balatoni turizmusra, s nem tükröződik a jegybank által kimutatott idegenforgalmi devizabevételben. A második negyedévben az idegenforgalmi egyenleg szufficitje kisebb mértékben csökkent, mint az első negyedévben, de nem az idegenforgalmi bevételek növekedtek, hanem a kiadások csökkentek az előző negyedévhez és a múlt esztendő második negyedéhez képest egyaránt.
Mindez nem változtat azon – állítja a Kopint-Datorg Rt. –, hogy a folyó fizetési mérleg idegenforgalmi sorai, amelyek a turizmus teljesítményének szintetikus indikátorainak tekinthetők, összességében kedvezőtlenül változtak.
A rendelkezésre álló, január– júniusi adatok alapján megállapítható, hogy az első hat hónapban folytatódott az idegenforgalmi bevételek évek óta megfigyelhető csökkenése. Ennek ellenére az év egészét tekintve a bevételek tavalyi szintjének elérését, illetve a kiadások további növekedését, következésképpen az egyenleg mérsékelt romlását tartja valószínűnek a Kopint-Datorg Rt.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség