Beláthatatlan következményei lesznek annak, ha jövő évtől a jelenlegi kilogramm alapú termékdíj helyett a darab alapút vezetik be. A kormányzat ezt ösztönző javaslatként prezentálja a cégek felé, ám az elképzelés nem más, mint büntetés – nyilatkozta lapunknak Kertész Béla. A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára aláhúzta: a fémdobozos italok esetében a termékdíj-növekedés 103-szoros, míg a műanyag táskák esetén 28-szoros. A fémdobozos italok után eddig kilogrammonként 14,5 forintot kellett leróni, ám a jövőben palackonként 30-at kell, így a kilós ár 1500 forinttá duzzad. A műanyag palackok (1,5 literesig) ára 36 forint volt kilónként, ami a jövőben tíz forint lesz darabonként, ezzel a kilós ár 287,5 forintra emelkedik.
A főtitkár szerint a kormány jelentős pluszbevételt akar kifacsarni a cégekből. Eddig ugyanis kötelezettségként a PET palackok kilogramm alapú termékdíjából 1,44 milliárd forintot szedhetett be, ha a cégek nem teljesítették az újrahasznosítási követelményeket. A jövőben azonban a változtatás miatt 11,4 milliárddal többet, azaz 12,8 milliárdot szedhet be. (Ismeretes, Magyarországon a hasznosítási követelmények évről évre nőnek: múlt évben a kibocsátott csomagolási hulladék 40, idén 45, jövőre pedig 50 százalékát kell újrahasznosítani). A fémdobozos italok esetében a cégek többletkötelezettsége, s így nem teljesítés esetén többletköltsége 8,9, a műanyag táskák esetében 15,3 milliárd forint lehet. Csupán e három tételnél a vállalatok többletterhe 35,6 milliárd forinttal emelkedhet, amenynyiben nem tudják az előírt újrahasznosítási követelményt teljesíteni. Más vélemények szerint a kötelezettség miatti árnövekedést a cégek már nem képesek lenyelni, így nagy valószínűséggel áthárítják a fogyasztókra, vagyis drágulnak a csomagolóanyagok és ezzel a termékek is.
Emlékezetes, két álláspont ütközött: a környezetvédelmi tárca elképzelése szerint nyolc éven belül növelni kellene a visszaváltható csomagolás arányát, úgy, hogy a cégek múlt évi újrahasznosítási volumenének bázisszámait vennék alapul. Kertész úgy látja, ez több ok miatt sem valósítható meg: ilyen nyilvántartás nem létezik, s az újonnan piacra lépők ezzel nem is rendelkezhetnek. Az érintett piaci szereplők jelentős részének ráadásul nincs újratöltési kapacitása. A fogyasztók többsége pedig inkább az eldobható (egyutas) palackokat kedveli, s nem szeret vesződni azok visszaváltásával. A szakszövetség a szelektív gyűjtést és
az újrahasznosítást tartja elfogadhatónak, ezért a kilogramm alapú termékdíj megtartása mellett száll síkra, sőt még némi emelést is elfogadhatónak tartana a hasznosítás finanszírozása érdekében. A többször felhasználható csomagolás mellett érvelők viszont gyakran azt hangoztatják, ezek a termékek olcsóbbak és környezetkímélőbbek, ami Kertész Béla szerint nem igaz, mert ezeket vissza kell venni, szállítani, raktározni és mosni is szükséges, azaz sok velük a vesződés. A főtitkár aláhúzta: az ágazatban dolgozó vállalkozásoknak komoly problémát okoz a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság, az állandóan változó adó- és jogszabályi környezet. A szakma képviselői és a szövetség is azt szeretné elérni, hogy a szaktárca olyan hosszú távú döntéseket hozzon, amelyek szükségtelenné teszik a szabályozók folyamatos változtatgatását, s arányosak a célokkal.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség