A Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság közötti konfrontációnak is minősíthető a vádhatóságnak az a lépése, amellyel kedden alkotmánybíróságon támadta meg a büntetőeljárási törvénynek a pótmagánvádra vonatkozó részét. A Polt Péter vezette ügyészség azután fordult a taláros testülethez, hogy szeptember 13-án a Legfelsőbb Bíróság a pótmagánvád értelmezésével kapcsolatban olyan jogegységi határozatot hozott, amely jelentősen csorbítja az ügyészség vádmonopóliumát. Az alsóbb fokú bíróságokra nézve kötelező az LB értelmezése, amelynek lényege, hogy ezután a közhivatalok is felléphetnek pótmagánvádlóként, amennyiben az ügyészség nem emel vádat az államot ért anyagi sérelmek miatt. – Az ügyészi jogok bizonyos részét csak jogszabály adhatja át az állam hivatalainak, jogértelmező határozat nem – áll az ügyészség beadványában, amely azt is kifogásolja, hogy a törvény értelmezése alapján elvész az ügyészség közvádlói funkciója.
A múlt évtől hatályos új büntetőeljárási törvény szerint a sértett akkor adhat be pótmagánvádlói indítványt, ha a feljelentést elutasító, a nyomozást megszüntető vagy a vádemelést részben mellőző döntés elleni panaszát is elutasította az ügyészség. A pótmagánvádas eljárások többségét az előző kormányzatot érintő ügyek miatt kezdeményezte Keller László volt közpénzügyi államtitkár, miután több esetben a vádhatóság megszüntette az eljárást. Az ügyekben nem született döntés, mivel a pótmagánvádlói indítványokat formai okok miatt elutasította a bíróság. Ennek az is a háttere, hogy az LB döntéséig a bíróságok számára nem volt egyértelmű, hogy ki milyen körülmények között élhet törvényben biztosított jogával.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
