Demszky közölte: meggyőződése, hogy a végső döntést kimondó bíróság neki adna igazat, de a várhatóan hosszan elhúzódó eljárás „méltatlan lenne ahhoz a feladathoz és tisztséghez, amivel két évvel ezelőtt a budapestiek ismét megbízták őt”.
-
Demszky a közleményben úgy fogalmaz: az Országgyűlés az európai parlamenti képviselők jogállását nyilvánvalóan a magyar parlamenti képviselőkéhez hasonlóan kívánta szabályozni, azaz nem kívánta kizárni, hogy polgármesterek is ugyanúgy lehessenek európai parlamenti, mint magyar parlamenti képviselők. Szerinte amennyiben az Országgyűlés ki akarta volna zárni a polgármestereket az Európai Parlamentből, akkor a törvény szövegében ez egyértelműen szerepelne. A főpolgármester szerint az önkormányzati törvényben azért nem szerepel, hogy polgármester lehet EP-képviselő is, mivel amikor ez a jogszabály született, még senki nem gondolt arra, hogy Magyarország egyszer képviselőket fog delegálni az Európai Parlamentbe.
Emlékezetes, hogy a fővárosi Fidesz–MKDSZ-frakció azért kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárást Demszky Gábor ellen, mert az önkormányzati törvény néhány szellemi foglalkozáson és az országgyűlési képviselőségen kívül más kereső tevékenységet nem engedélyez a polgármesterek számára. A közgyűlés kétszer is szavazott ebben az ügyben, s a koalíciós képviselők – Demszky Gáborral azonosan érvelve – mindkét alkalommal megállapították, hogy a két tisztség összeférhető. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal múlt héten menesztett vezetője, majd az azóta kinevezett új vezető is az ellenzéknek adott igazat ebben a kérdésben.
Forgács Imre, a hivatal új vezetője szerdán hozta nyilvánosságra állásfoglalását, s ezért jelentette be tegnap kora este Demszky Gábor a lemondását. Emlékezetes: Demszky eddig minden választáson bejutott a magyar parlamentbe, ám főpolgármesterré választásakor minden alkalommal lemondott az országgyűlési mandátumáról.
Pervesztesek. Elutasította tegnap a Fővárosi Bíróság három civil szervezet keresetét, amelyet a 4-es metró vasúthatósági engedélyével kapcsolatosan nyújtottak be. A civil szervezetek a mostani keresetlevélben elsősorban további jogszabálysértéseket tettek szóvá, például a tulajdoni viszonyok rendezetlenségét és azt, hogy nincs meghatározva a metróalagútnak a lakóépületektől számított védőtávolsága. A szervezetek kifogásolták azt is, hogy egy korábbi fellebbezésük miatt a Közlekedési Főfelügyelet 1,7 millió forintos eljárási díjat szabott ki számukra. A bíróság tegnap megállapította: a Közlekedési Főfelügyelet helytállóan járt el, amikor másodfokú hatóságként elutasította a civilek fellebbezését, és kiszabta az eljárási illetéket.
