Az amerikai védelmi miniszter elismerte, hogy nem tud
olyan „erős, kemény” bizonyítékról, amely összekapcsolná Szaddám Huszein iraki exelnököt az
al-Kaida terrorhálózattal. Donald Rumsfeld hétfőn azt is elismerte, hogy a háború előtt tévesek voltak az amerikai titkosszolgálatok következtetései a bagdadi rezsim tömegpusztító fegyvereiről. A tévedés okát nem tudta megnevezni. „Egyszerűen nem tudom” – mondta Rumsfeld egy kérdésre válaszolva New Yorkban a külügyi kapcsolatok tanácsának rendezvényén. A miniszter ezzel saját kijelentéseitől visszakozott, ugyanis Irak és az al-Kaida feltételezett kapcsolatainak bizonyítékait a Pentagon hírszerzési elemző részlege vélte megtalálni, Rumsfeld pedig a feltételezett kapcsolatokkal 2002. szeptember 26-án állt a nyilvánosság elé, nagyon megbízható értesülésekre hivatkozva.
Alig telt el azonban néhány óra, s Rumsfeld ismét saját szavait magyarázta, mondván, félreértették az Irakról és az al-Kaidáról mondottakat. Érdekesség ugyanakkor, hogy a Szaddám Huszein terroristakapcsolataira vonatkozó kérdésre a miniszter először nem is akart válaszolni, s csak később utalt arra, hogy nincsenek bizonyítékok a birtokában. A nagy sajtóvisszhangot kapott kijelentés után a politikus arra hivatkozott, hogy már 2002 szeptembere óta azt hangoztatja, létezett a kapcsolat Irak és az al-Kaida között.
*
Folytatás az 1. oldalról >
Rumsfeld közölte, hogy nem számol a polgárháború kitörésének a lehetőségével Irakban. Úgy vélte, alapvetően ugyanazt kell tenni, amit Szamarra városában tettek az előző 48 órában. Az amerikai katonák és az iraki erők ezt a várost választották ki az ellenállás fészkei közül elsőként arra, hogy még a januári választások előtt megtisztítsák a lázadóktól. A miniszter szerint Irán beavatkozik az iraki ügyekbe, pénzt és fegyvereket küld a szomszéd országba, hogy befolyásolja a januári választások kimenetelét. Az amerikai belpolitikai csatározásokkal is összefügghet, hogy Rumsfeld néhány órával előadása után úgy fogalmazott: Bagdad igenis kapcsolatban állhatott a terroristákkal.
Iraki stratégiája miatt súlyos bírálatokkal illette mindeközben Rumsfeld tárcáját, a védelmi minisztériumot Paul Bremer, az arab ország volt amerikai polgári kormányzója. Bremer hétfő este a nyugat-virginiai White Sulphur Springsben amerikai biztonsági szakértők előtt azt mondta, hogy Irakban sohasem volt elegendő amerikai szárazföldi katonai erő Szaddám Huszein volt elnök bukása óta az ország békéjének helyreállításához. Amikor – idézte fel Bremer – 2003. május 6-án Bagdadba érkezett, ott nagyon bizonytalan helyzetet talált. „Magas árat fizettünk azért, hogy nem tudtuk megállítani az erőszakot” – fejtette ki a volt polgári kormányzó.
Be nem jelentett látogatást kezdett ezzel egy időben Irakban Jack Staw brit külügyminiszter, s az ország északi részén kurd vezetőkkel találkozott. A bagdadi brit nagykövetség közleménye szerint Straw az iraki politikai folyamatról, a választások előkészítéséről és az Iraknak nyújtandó brit segítség formáiról tárgyalt az arab országban, s a vizitnek nincs semmi köze a szeptember 16-án Bagdadban túszul ejtett brit állampolgár, Ken Bigley sorsával kapcsolatos fejleményekhez.
Helyi megfigyelők szerint a brit külügyminiszter Irakba érkezése összefügg az iraki kurd lakosság minapi tömegtüntetéseivel, amelyek résztvevői önálló kurd állam kikiáltását követelték, és „az iraki kurd állam fővárosává nyilvánították” Kirkukot.
Folytatódó túszdráma. Jean-Pierre Raffarin szerint megszakadt az Irakban elrabolt két francia újságíró, Christian Cresnot és Georges Malbrunot „kiszabadítási folyamata”. A francia miniszterelnök tegnap elmondta, hogy szeptember 22-én kapták az utolsó életjelet két honfitársukról, négy héttel elrablásuk után. Raffarin szerint Didier Julia kormánypárti képviselő egyéni akciót kezdeményezett, de erre nem kapott semmilyen hivatalos felhatalmazást, sőt a kabinet nem is támogatja őt. Rövid magánkihallgatáson fogadta mindeközben az iraki fogságból szabadult két olasz túszt II. János Pál pápa, aki Istennek adott hálát a két Simona szerencsés hazatéréséért. (MTI)
