A szovjet kivonulás és a magyar légierő „leszervezése” természetszerűleg maga után vonta a maguk idejében óriási pénzekből és nemegyszer (kényszer)munkával megépített repülőterek bezárását. Az elhagyott objektumok gyors romlásnak indultak a kilencvenes évek elején. Nemcsak az elemeknek voltak kitéve, hanem többek között a környékbeliek gyűjtőszenvedélyének, amely a drótkerítéstől a betonoszlopig, az ablakkeretektől kezdve a villanyvezetékig mindent képes volt eltüntetni. E sorok írója több egymást követő bázistúra során például szemtanúja lehetett annak a folyamatnak, ahogy néhány év aprólékos munkájával „valakik” darabokra fűrészelték és ellopták az egykori tököli szovjet repülőezred javítóhangárjának alumínium- és acélelemekből álló ajtaját is.
A károkozóknál azonban talán még nagyobb felelősség terheli a döntéshozókat – tartják egyes nyugállományú tisztek, akik egykori karrierjük színhelyét ma legfeljebb gazzal felvert, omladozó romhalmazként láthatják viszont. A különböző állami vagyonkezelő szervek ugyanis nem bizonyultak elég határozottnak a létesítmények jövőjének alakításával kapcsolatban. Karbantartásra, állagmegóvásra sohasem jutott pénz, s amikorra a pénztelen helyi önkormányzatok lehetőséget kaptak terveik megvalósítására, már helyrehozhatatlan károk keletkeztek. A határozottság talán egyetlen jeleként több helyütt – többek között Tökölön és Pápán – hosszú évek óta próbálkoznak a kerozinnal szennyezett talaj átszellőztetésével, mentesítésével.
Az elhagyott bázisok többségének sorsa máig bizonytalan. Igazi sikertörténetről nehéz beszámolni, annak ellenére, hogy a külső körülmények nem is mindig mostohák, azaz igény éppen volna a repülőterek működtetésére. A civil célú hasznosítás, mint legkézenfekvőbb megoldás, több helyütt felmerült. A Balatonhoz közeli sármelléki és a debreceni repülőtér évek óta rendszeresen – főként a nyári szezonban – fogad külföldi utasgépeket, gondot csak a repülőtéri infrastruktúra fejlesztésének drágasága okoz.
Külön kategóriába esik az utóbbi években elhagyott vagy repülőalakulatától megfosztott katonai repülőterek sorsa. A Juhász Ferenc miniszter nevével fémjelzett, „szuperbázisok” létrehozását vizionáló védelmi felülvizsgálat következtében az országnak immár csak két olyan katonai repülőtere lesz, amelyen rendszeres repülésekre kerül sor: Kecskeméten a maradék repülőgépek, Szolnokon a helikopterek állomásoznak majd. Bár egyes katonai szakértők szerint biztonsági megfontolások miatt meggondolatlanság az erők ilyen fokú koncentrációja. A jelenlegi tervek szerint az eddigi tartalékról, Taszárról lemond a honvédség. Pápán gépek hiányában nem lesz állandó repülőalakulat – annak ellenére, hogy egy NATO-beruházás részeként több milliárd forintos modernizációs program folyik. Mindössze két Mi–8-as helikopter áll itt készültségben azóta, hogy nyáron felszámolták a szentkirályszabadjai Bakony harci helikopter ezredet. Az a feladatuk, hogy szükség esetén segítséget nyújtsanak a Dunántúlon bajba jutott repülőgépek személyzetének.
Bár repülőgép vagy helikopterzaj helyett csak az erdőben jajongó fácánok hangja töri meg a csendet, a pápai repülőtéren több mint nyolcvan üzemképtelen vadászgép is sorsának beteljesedését várja. Egyesek szerint múzeum, mások szerint géptemető. MiG–21-esek és 23-asok, Szu–22-esek „végeláthatatlan” sora idézi azokat az időket, amikor a hidegháború csúcspontján egyszerre sok tucat vadászpilóta is arra készült a pilótafülkékben, hogy útját állja a nyugati „agresszorok” gépeinek – vagy éppenséggel csapást mérjen Észak-Olaszország irányába. A gépek azonban már rég elvesztették harciasságukat. A nap haloványra szívta álcázófestésüket, üregeikbe darazsak és verebek fészkelték be magukat. A döntéshozók korábban elutasították az indiai és horvát érdeklődőket, akik szívesen megvásárolták volna az üzemidő-tartalékkal rendelkező példányokat, mára azonban még az eladás reménye is tovaszállt: a gépekben ugyanis helyrehozhatatlan károk keletkeztek a konzerválás hiánya és a szabad ég alatti tárolás miatt. Gyűjtők mintegy kétmillió forintért juthatnának egy-egy MiG-hez, ám az érdeklődők többségét eddig elriasztották a vásárlással járó „bürokratikus kihívások”. Bár jó szervezéssel világszerte múzeumok megbecsült tételeivé válhatnának, s cserébe a hazai gyűjtemények bővülhetnének külföldi ritkaságokkal, a pápai vadászgépek kulturált hasznosításnak ügyét egyelőre senki nem karolta fel.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
