Tállai András a „nagy jólétre” utaló korábbi kormányfői kijelentés kapcsán arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferencnek vagyonbevallása szerint tavaly több mint 81,4 millió forint jövedelme volt. A fideszes politikus azt tudakolta, hogy mit kíván tenni „ez az ember” a létminimum alatt élő több százezer ember érdekében. Válaszában Gyurcsány Ferenc az MSZP– SZDSZ-kormány intézkedéseit méltatta, hangsúlyozva, hogy soha olyan szociális fordulat nem történt még Magyarországon, mint Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején. Hozzátette: kormánya tovább fogja csökkenteni az adóterhelést.
Kuncze Gábor (SZDSZ) az elmúlt hetekben megfigyelte, hogy a Fidesz bajban van, és ebből a helyzetből a privatizációval kapcsolatos demagóg és populista kijelentéseivel akar kimászni. A népszavazási kezdeményezést káros és a rendszer lényegével ellentétes törekvésnek tartotta, ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a Magyar Posta egyelőre nem érett meg a magánosításra. A politikus nem tartja korrektnek a Fidesz magatartását, mert szerinte az előző ciklusban a párt pályázat nélkül „lenyúlta” a posta pénzkezelési és pénzszállítási üzletágát. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára szerint a kérdésről lehet vitázni, de ennek csak akkor van értelme, ha ezt azonos tények és adatok alapján folytatják le.
Gyurcsány Ferenc korábbi cége, az Altus Rt. 1995-ben privatizálta a Balassagyarmati Fémipari Kft. 90 százalékos üzletrészét, majd másfél év alatt csaknem a teljes állományt elbocsátotta – hangsúlyozta Balla Mihály (Fidesz). A képviselő ezek után feltette a kérdést: hogyan bízhatnak az emberek a kormányprogramban ígért munkahelyteremtésben? Gyurcsány azt mondta: ilyen a gazdaság, vannak sikertörténetek és sikertelenségek egyaránt.
Szalay Ferenc (Fidesz) arra volt kíváncsi, meddig tart a miniszterelnök szavahihetősége. Felidézte Gyurcsány Ferenc még sportminiszterként adott nyilatkozatát, amelyben akkori tárcája megszüntetését végzetes hibának ítélte. Erre válaszul Gyurcsány közölte: a magyar sport nem veszít, hanem nyer azzal a változással, hogy az ifjúsági minisztériumról leválva önálló területként, a miniszterelnök közvetlen felügyelete alá kerül a kancellárián.
Bagó Zoltán (Fidesz) interpellációjában kifogásolta, hogy Salgó Lászlót jelöli a kormány az Europol vezetői tisztségébe, hiszen a volt rendőrfőkapitány a kommunista rezsim titkos ügynökeként tevékenykedett. Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy Salgó III/II-es tisztként mások mellett Lezsák Sándorról és Csoóri Sándorról is jelentett még 1985 őszén. Emellett dolgozott a III/III-as ügyosztálynak is – fűzte hozzá. Szerinte mindez csökkenti az esélyünket az európai rendőrség vezető beosztásának elnyerésére, és rontja az ország nemzetközi megítélését. Lamperth Mónika belügyminiszter elképesztőnek nevezte a fideszes felvetést, mondván, hogy Salgó László az Orbán-kormány idején is rendőr diplomataként dolgozott. A képviselő nem fogadta el Lamperth Mónika válaszát, utalva Medgyessy Péter egy korábbi nyilatkozatára, amely szerint aki a III/III-as ügyosztálynak dolgozott, az nem tölthet be fontos közéleti tisztséget. Salgó Lászlót a Horn-kormány idején, 1997-ben Kuncze Gábor akkori belügyminiszter döntése nyomán helyezték ki a hágai nagykövetségre belügyi attasénak – nyilatkozta lapunknak Kontrát Károly, az Orbán-kormány belügyi államtitkára. Hozzáfűzte: 2001-ben járt le Salgó megbízatása. Hangsúlyozta, nem igaz Lamperth állítása, hogy az előző kabinet támogatta a rendőr tábornok pályázatát a nemzetközi büntetőbíróságra, hiszen ilyen ambíciója nem is volt. Salgó 2002 elején a központi tiszti állományba akart kerülni, de az akkori belügyi vezetés döntése alapján a miniszterelnök nem hagyta jóvá pályázatát, mivel ismerték titkosszolgálati múltját.
francia jelölt. Dominique de Villepin francia belügyminiszter Firenzében, a G5 országok belügyminisztereinek találkozóját záró sajtókonferenciáján bejelentette, hogy Franciaország Gilles Leclairnek, a jelenlegi francia terrorizmusellenes főkoordinátorának személyében jelöltet állít az Europol vezetésére – jelentette az AFP. Brüsszeli megfigyelők most már igen kétségesnek tartják Salgó László esélyét a posztra.
Ideiglenes alkotmányosság. Több hónapos sikertelen egyeztetések után, az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök figyelmeztetését követően a parlamenti többség tegnap megszavazta a választójogi törvény azon módosítát, amely alapján a 2005. december 31. előttre kitűzött országos népszavazáson és időközi parlamenti választáson a külföldön élő magyar állampolgárok számára is lehetővé teszi a szavazást. A döntést az tette szükségessé, hogy november 14-én és 28-án időközi országgyűlési választásra kerül sor, december 5-én pedig a kórház-privatizációról tartanak népszavazást, amelyen a törvényi hiányosságok miatt a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok nem élhettek volna az alkotmányban rögzített szavazati jogukkal. A módosítás lényege, hogy a külképviseleteken megfigyelők kísérhetik figyelemmel – akik csak választójoggal rendelkező magyar állampolgárok lehetnek – a szavazást. A jelöltet állító szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként, illetve független jelöltként saját költségen egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg. Országos népszavazás esetében a kezdeményezést benyújtók egy közös megbízottal figyelhetik a szavazás törvényességét. Érdekesség továbbá, hogy a referendum esetében az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok is küldhetnek egy-egy megbízottat a külképviseletekre. Az SZDSZ nem értett egyet a megállapodással.
Helyreigazítás. 2004. szeptember 16-án a HavariaPress Hírügynökség tudósítását közreadva valótlanul híreszteltük, hogy Dávid Ibolya MDF-elnök, az Országgyűlés alelnöke a baloldali kormánypártokkal megállapodott arról, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfővé választásának napján ő elnököl a parlamentben. (Az elnök asszony helyreigazítási igényének közzététele mellett megjegyezzük, hogy a fenti hírügynökségi jelentés közreadásával egyidejűleg, ugyanazon cikkben közöltük olvasóinkkal Dávid Ibolya azon reagálását, amelyben kijelentette, hogy semmi valóságalapja nincs a HavariaPress értesülésének – a szerk.)
