A kétnapos továbbképző konferenciát a szegedi önkormányzat kábítószerügyi egyeztető fóruma szervezte a Magyar Kriminológiai Társaság dél-magyarországi szekciójának szakmai támogatásával. A marihuánaproblémát mind természettudományos, mind társadalomtudományi szempontból igyekeztek megvilágítani az előadók. Így beszéltek a kender történeti és kulturális vonatkozásairól, a kannabisz pszichés funkciókra gyakorolt hatásáról, és új kutatási eredmények ismertetésére is sor került a kannabiszfogyasztás hazai és európai elterjedésével kapcsolatosan. Többször szóba került a rendezvény során a marihuána fogyasztásának társadalmi megítélése. A szakemberek közül többen bírálták azokat a közéleti személyiségeket, filmrendezőket, írókat, politikusokat, akik a marihuána legalizálása mellett foglalnak állást anélkül, hogy pontosan tisztában lennének a szer hatásaival. Az orvosok többsége felszólalásában úgy ítélte meg: bár a jogalkotó határozza meg, milyen hatóanyag-tartalmú kannabisz milyen törvényi megítélés alá esik, orvosi szempontból csak a nullaszázalékos hatóanyag fogadható el maximális mennyiségként, mivel az alacsony hatóanyagú (THC-tartalmú) kannabisznak is megvannak a veszélyei.
Az előadások során elhangzott: világszerte 146 millió a kannabiszfogyasztók száma, és a szer fogyasztása dinamikus növekedést mutat. Sajnos hasonló tendencia figyelhető meg hazánkban is. Zacher Gábor, a fővárosi Péterfy Sándor utcai kórház toxikológiai osztályának orvosa elmondta: egy átlagos hétvégi napon 250 ezren „szívnak” Magyarországon, 70 százalékuk Budapesten. A jó minőségű joint 500 milligramm marihuánát tartalmaz, aminek 5–15 gramm a hatóanyag-tartalma. A csúcskoncentráció a „szívást” követően hét-nyolc perccel jelentkezik, s fogyasztását gyorsteszttel három-négy napig lehet a szervezetben kimutatni. Bár azok körében, akik a marihuánát csak önmagában használják, lényegében nullaszázalékos a halálozási arány, és a használatot követően is csak néhányan kerülnek kórházba, mégsem veszélytelen a „fű” fogyasztása – hangsúlyozta Zacher doktor. A marihuána rendszeres fogyasztói körében ugyanis négyszer gyakoribb a légzőszervi rosszindulatú daganatok kialakulása, használata után pánikreakció, hallucináció is felléphet, s a normál szívritmusszám akár duplájára is nőhet.
Az előadók, hozzászólók között többen bírálták a kivételes holland szabályozást, s ezzel kapcsolatban Zacher Gábor is elmesélt egy megtörtént hazai esetet. Egy középiskolai tanárnő munkába menet előtt evett a hűtőszekrényben található süteményből két szeletet, majd bement munkahelyére. Fizikaórát tartott tizenhat éves fiataloknak, amikor hirtelen meztelenre vetkőzött, majd szexuális ajánlatot tett a diákoknak. Ők értesítették az igazgatót, akinek a hölgy megismételte ajánlatát. Mint utóbb kiderült, a tanárnő lánya előző nap jött haza Hollandiából, s az általa hozott hasistartalmú sütemény bolondította meg egy időre a pedagógust. Bár a történet derültséget keltett, az előadó emlékeztetett rá: a tanárnő ezek után nyilvánvalóan nem tudott visszamenni iskolájába tanítani, s ez a fatális eset kis híján egész addigi életét tönkretette.
Zacher Gábor hangsúlyozta: felejtsük el a hamis retorikát, ne higgyünk abban, hogy létezik „könnyű drog”, hanem nevezzük nevén a kábítószereket. S bár a marihuána legalizálásáért küzdő csoportok gyakorta hangsúlyozzák, hogy a kannabisz nem okozhat függőséget, Csorba József, a budapesti Nyírő Gyula Kórház drogambulanciája orvosának előadása árnyalta ezt az egyoldalú képet. Bár pontos adatok a kannabiszfüggőkkel kapcsolatban nincsenek, abban már nincs vita a szakemberek között, hogy – ha alacsony számban is – léteznek függők, azaz jelentkezhetnek pszichés, illetve elvonási tünetek a marihuánafogyasztók egy kis részénél. Így bizonyos kutatások szerint függőség mutatható ki az összes kannabiszhasználó tíz százalékánál, míg más szakemberek szerint csak a rendszeres használók tíz százalékánál jelentkeznek az említett tünetek.
Izgalmas kérdésként jelentkezett a marihuánafogyasztás elterjedtsége Magyarországon, illetve Szegeden. Paksi Borbála, a budapesti Corvinus Egyetem kutatója 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban a droghasználatról végzett felmérések eredményeit hasonlította össze. Az orvosok előadásaikban elvetették a „kapudrog”-elméletet, azaz hogy a marihuána minden drog előszobája, és aki ezzel kezdi, majd továbblép más, még veszélyesebb szerek irányába. A felmérések eredményeiből az mindenesetre kitűnik, hogy tíz droghasználóból nyolc-kilenc kipróbálta a marihuánát vagy a hasist. A felnőtt népességet tekintve 2001-ben tizenegy százalék volt a tiltott drogok használóinak aránya, azonban a legveszélyeztetettebb természetesen a fiatal korosztály: ma már az általános iskolás kor végén találkoznak a gyerekek a marihuánával. A felnőtt népességet tekintve a legnagyobb kockázatnak egyébként a 18 és 25 év közöttiek vannak kitéve.
A legtöbb európai országban még mindig elterjedtebb a droghasználat, mint hazánkban, azonban amíg 1995-ben a 16 évesek körében végzett, harminc országra kiterjedő vizsgálat szerint sereghajtók voltunk e téren, 1999-ben már a huszadik helyre „tornáztuk fel” magunkat a kábítószer-használat elterjedését tekintve. S van olyan terület is, ahol rosszabbul állunk, mint más országok: a magyar kannabiszhasználók 30 százaléka ugyanis kipróbálja a partidrognak számító ecstasyt vagy az LSD-t, sőt tíz százalékuk a heroint is. Nyugat-Európában ezzel szemben a kannabiszhasználók körében sokkal ritkább más drogok használata. Ami a konkrét számokat illeti, 2001-es és 2003-as adatokat összehasonlítva is szignifikáns növekedést tapasztalhatunk a drogfogyasztás tekintetében. 2001-ben a budapesti fiatal felnőttek 33, 2003-ban viszont már több mint 39 százaléka fogyasztott tiltott drogot. A kábítószerrel való első találkozás ideje kezd mind korábbra kerülni: a droghasználók fele már 17 éves kora előtt fogyasztott valamilyen drogot. Többségük marihuánát, de nem elhanyagolható a diszkódrogokat kipróbálók aránya sem. A 2003-ban készült vizsgálat szerint hazánkban a 9–10. osztályosok (tehát a 15-16 évesek) 23 százaléka kipróbált már valamilyen drogot vagy inhalánst. A fővárosban még rosszabb a helyzet, itt csaknem minden harmadik ilyen korú fiatal nyúlt ezekhez a szerekhez. Ezen a téren sikerült elérnünk az európai átlagot.
A szegedi konferencián részletes adatokhoz juthattak a résztvevők a 15-16 éves szegedi középiskolások droghasználatáról is. A 2003-as szegedi vizsgálat eredményeit Piczil Márta, a Szegedi Tudományegyetem oktatója osztotta meg a hallgatósággal. Mint előadásából kiderült, rendkívül nehéz megmondani, pontosan hányan próbálták ki a kábítószert a középiskolások közül, sokan ugyanis saját magukra vonatkozólag a szigorú törvényi megítélés, illetve a közvélemény elítélő magatartása miatt nem válaszolnak őszintén. Arra a kérdésre, hogy használt-e már valamilyen kábítószert, a középiskolások 22 százaléka válaszolt igennel. Több mint hat százalékuk saját bevallásuk szerint legalább hetente vagy még gyakrabban drogozik. A legnépszerűbb itt is a marihuána, de fele ilyen gyakorisággal említették az ecstasyt és a hasist is mint kipróbált szert. A felmérés szerint egyébként a 15-16 éves szegedi középiskolások több mint harminc százaléka dohányzik, több mint kétharmaduk pedig alkoholfogyasztó (a legalább heti rendszerességgel alkoholizálók aránya 20 százalék). Összességében megállapítható, hogy ez a korosztály bizonyos devianciákkal és egészségkárosító magatartásokkal szemben elfogadó hozzáállást tanúsít, s a drogok használóit sem ítélik el szigorúan. A droghasználókkal szembeni bírói ítélkezési gyakorlattal kapcsolatosan elhangzott, hogy a kábítószer-használókat nem büntetni, hanem kezelni kell, de a szakemberek hangsúlyozták: mindezzel együtt sem tolerálhatja a társadalom a kábítószer-fogyasztást Magyarországon.
origo.hu
Bán Mór kis híján megnyerette Hunyadival a rigómezei csatát
