A frissen beszántott szalma jelzi: ezen a nyáron még kalászos gabonát arattak azon a szántón, ami Rákoscsaba–Rákoskeresztúr utcáit a Jászberény felé vezető 31-es főúttól északnyugatra határolja. A földtől pár méterre új lakóövezet épül. Gombamód szaporodnak a szebbnél szebb társasházak. Vidéken, mégis Pesten! – ezzel a szlogennel hirdeti az itt eladásra váró ingatlanokat egy forgalmazó cég. A lakások négyzetméterenkénti ára 200-250 ezer forint körül mozog. Ha minden feltétel adott, hamarosan a dimbes-dombos szántón is megkezdődhetnek az építkezések. Az első, talán a legfontosabb lépésen már túl vagyunk. Szeptember 16-án kétharmados többséggel jóváhagyta a mintegy 18 hektáros földterület belterületbe vonását a XVII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete.
– Természetesen van olyan földem, amelyik belterületbe vonás alatt áll. Ezt a területet tulajdonostársaimmal együtt, amennyiben vevő van, értékesíteni is fogom – jelentette ki Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter múlt héten a parlamentben Juhos Katalin fideszes képviselő kérdésére, aki arról érdeklődött: mennyi földje van a tárcavezetőnek, ezek milyen értéket képviselnek, átminősítésük mekkora haszonnal jár, és utánuk Németh Imre mennyi állami támogatást vett igénybe. Az utóbbi felvetésre az agrárminiszter egyértelmű nemmel válaszolt, mondván: támogatás csak a földek használóinak jár, ő pedig nem gazdálkodik, bérbe adta mindegyik földtulajdonát. Földjei nagyságával kapcsolatban a tárcavezető vagyonnyilatkozatát ajánlotta a kérdező képviselő figyelmébe, az átminősítéssel szerezhető haszonról pedig nem nyilatkozott. Sőt, arra célzott, hogy ahhoz senkinek semmi köze, és annak ellenére is kitartott emellett, hogy a Fidesz padsoraiból bekiabálók figyelmeztették: ő nem mondhat ilyet, hiszen a közszereplők közé tartozik, akik ilyen szempontból más megítélés alá esnek.
Nos, vagyonnyilatkozata alapján állítható, hogy Németh Imre, a Gyurcsány-kabinetben is helyet kapó földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Vas megyei Vasvárban egyedüli tulajdonosa egy 12,78 hektáros szántónak, valamint egy 4,26 hektáros erdőnek. Az agrártárca vezetője ezen a településen született, és – mint ahogy parlamenti válaszában közölte – szüleitől kapta ajándékba ezeket a területeket. Lapunk úgy értesült, hogy a két tulajdont csakugyan bérlik, a szántót a Petőfi, az erdőt a Csörmöc menti mezőgazdasági termelőszövetkezet. A főváros XVI–XVII. kerületeiben, illetve a szomszédos Pécelen feltüntetett birtokok összterülete 7,75 hektár. Ezek között szántó és gyümölcsös is van.
– Utoljára tíz évvel ezelőtt vásároltam termőföldet magánszemélyektől, közvetlen lakókörnyezetemben – jelentette ki parlamenti válaszában Németh Imre. A XVII. kerületben állandó lakhellyel rendelkező tárcavezető közvetlen környezetében van az írásunk elején említett – belterületbe vonás alatt lévő – terület. A közel 18 hektáros táblának a miniszterrel együtt tizenhét tulajdonosa van, többségük – a tulajdoni lap tanúsága szerint – úgynevezett részaránykiadás útján, tehát vélhetően a Rákosvölgye termelőszövetkezet földjeinek nevesítésével jutott a birtokában lévő területhez. Az egyik kivétel ez alól a miniszter. A tulajdoni lapról nem deríthető ki, hogy a 212/10 000-es tulajdoni hányadot kitevő, tehát mintegy 3500 négyzetméterre tehető szántó azok közé tartozik-e, amit saját elmondása szerint tíz éve vásárolt a politikus. Az viszont leolvasható, hogy a tulajdonszerzés jogcíme csere, az ezt bejegyző határozat dátuma pedig 1999. március 3-a.
Ez a dátum abból a szempontból lehet érdekes, hogy nem sokkal előtte, 1998 októberében született meg az a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott rendelet, mely az érintett szántót – egy szomszédos másikkal együtt – kijelölte fejlesztésre szánt területnek. Ez az úgynevezett fővárosi szabályozási keretterv már azt is tartalmazta, hogy a területek jövőbeni sorsa a kertvárosias lakóövezet lehet. A rendelet megszületésének időpontjától – ha nem előbb – tehát egyértelművé vált, hogy a Németh Imre által is tulajdonolt szántó kiváló befektetés lehet.
A kerettervben szereplő lakóterület-bővítés egyébként már hat évvel ezelőtt sem váltott ki osztatlan lelkesedést a kerületben. Dombóvári Csaba fideszes önkormányzati képviselő az akkor is felmerülő ellenérvek között említi, hogy a 80 ezer lakosú kerület közművei és intézményei jelentős elmaradottsággal és túlterheltséggel küzdenek. A helyzetet tovább nehezítheti a külvárosba költözők számának növekedése. Száznyolcvan kilométer a földes utak hossza, a csatornázást a tervek szerint csak 2006-ra fejezi be az önkormányzat. Meglehetősen szűk az ivóvízhálózat kapacitása, az óvodák zsúfoltak, és kevés a környéken a munkahely. A képviselőtől függetlenül szintén aggodalmakat fogalmazott meg a miniszter által is tulajdonolt tábla belterületbe vonásával kapcsolatban az egyik helyi civil szervezet, az Aranyhegyi Szövetség. Vezetőjük, Szeverényi Tamás az önkormányzati képviselőknek írt augusztusi levelében a téma napirendről való levételét javasolta, mondván: ha a földet az előterjesztés alapján vonja belterületbe a testület, az önkormányzatot anyagi kár éri, a környékbeli lakosságot pedig felesleges tehertételnek teszik ki.
Ezekkel az ellenvetésekkel a szeptember 16-i testületi ülésen lényegében csak a fideszes képviselők értettek egyet. A többi testületi tag – többségben az MSZP– SZDSZ-koalíció képviselőivel és az általuk indított kerületi polgármesterrel – nem talált kivetnivalót a hosszú távú tervekben már korábban kilátásba helyezett lakóterület-bővítésben. A határozat csak azt írja elő a tulajdonosoknak, hogy saját költségükön kell megrendelniük a beruházás elindításához nélkülözhetetlen helyi építési szabályzatot. Ennek ára néhány millió forint lehet. A lakóövezet is csak akkor készülhet el, ha a beruházó magára vállalja az összes közmű és infrastruktúra megépítését. Mindezek – például agglomerációs befektetéseknél – már alapfeltételnek számítanak. Akad azonban olyan település, amelyik az önkormányzati kasszába ezen felül még megszabott arányú befizetésre is kötelezi a beruházókat.
Nem véletlenül, hiszen a fővárosi betonrengetegből kiáramlók az új kertes övezeteket építők többségének jelentős hasznot jelentenek. Különösen akkor, ha a fejlesztendő terület úgy biztosítja a csendet és a friss levegőt, hogy közben a fővárosi munkahely karnyújtásnyira marad. Ez teszi a XVII. kerületi szántót is igazán piacképessé. A helybeli árakat ismerők számításai szerint a táblából csak a földtulajdonosok számára legalább egymilliárd forint bevétel hozható ki akkor, ha a környéken szokásos nyolcszáz négyzetméter körüli telkekből százötvenet alakítanak ki. Ha mindegyik telken hatlakásos társasház épül, amire számos példa van a helyszínen, a kilencszázat is elérheti a lakások száma, amelyek darabja 15 millió forintos középáron értékesíthető. A most épülő szomszédos lakóövezet egyik üres telke eladó. Érdeklődésünkre a megadott számon közölték, hogy a 840 négyzetméteres telek irányára húszmillió forint, ami négyzetméterenként 24 ezer forint körüli összeget jelent.
A belterületbe vonás alatt álló föld melletti építkezésen az egyik forgalmazó cég honlapján olyan többszintes, összesen 210 négyzetméteres lakást kínál, amelynek ára 50 millió forint. De a 40–60 négyzetméteres kis garzonok is legalább 13-16 millió forintot kóstálnak. A vevőcsalogató érvek között a teljes közművesítés, a könnyű megközelíthetőség, a néhány percre megálló kék busz és a körzetben épülő szórakoztatóközpont szerepel. Az épülő házak állapotából arra lehet következtetni, hogy a legtöbb jövő év közepétől már beköltözhető lesz. Csakugyan eljött tehát az a pillanat, amikor megkezdődhet a Németh Imre által is tulajdonolt, osztatlan közös tulajdonban lévő tábla piacra dobása. Azt természetesen nem lehet pontosan megmondani, hogy a földművelésügyi miniszter számára mekkora hasznot hajt majd az értékesítés. Érdemes azonban végiggondolnunk: egyhektárnyi főváros közeli szántó ára tíz évvel ezelőtt még egymillió forint körül mozgott. Nem biztos, hogy a tárcavezető által vásárolt földért ennél többet kértek az eladók. Ez az adott tábla esetében 350-400 ezer forintos kiadást jelenthetett. De ha ennél többet, akkor is számottevő lehet a különbség az eladási árhoz képest. Az óvatosabban becslők szerint legalább tízszeres. Abba is érdemes belegondolni, hogy a telkek kialakítása és a közművek megépítése után – a szomszédos 24 ezer forintos irányárral számolva – a miniszteri földből 84 millió forint lehet a költségek levonása nélküli bruttó bevétel.
Csoóri Sándor-program
Több mint mint 850 milliárd forintot fordítanak kulturális fejlesztésekre
