A frissen beszántott szalma jelzi: ezen a nyáron még kalászos gabonát arattak azon a szántón, ami Rákoscsaba–Rákoskeresztúr utcáit a Jászberény felé vezető 31-es főúttól északnyugatra határolja. A földtől pár méterre új lakóövezet épül. Gombamód szaporodnak a szebbnél szebb társasházak. Vidéken, mégis Pesten! – ezzel a szlogennel hirdeti az itt eladásra váró ingatlanokat egy forgalmazó cég. A lakások négyzetméterenkénti ára 200-250 ezer forint körül mozog. Ha minden feltétel adott, hamarosan a dimbes-dombos szántón is megkezdődhetnek az építkezések. Az első, talán a legfontosabb lépésen már túl vagyunk. Szeptember 16-án kétharmados többséggel jóváhagyta a mintegy 18 hektáros földterület belterületbe vonását a XVII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete.
– Természetesen van olyan földem, amelyik belterületbe vonás alatt áll. Ezt a területet tulajdonostársaimmal együtt, amennyiben vevő van, értékesíteni is fogom – jelentette ki Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter múlt héten a parlamentben Juhos Katalin fideszes képviselő kérdésére, aki arról érdeklődött: mennyi földje van a tárcavezetőnek, ezek milyen értéket képviselnek, átminősítésük mekkora haszonnal jár, és utánuk Németh Imre mennyi állami támogatást vett igénybe. Az utóbbi felvetésre az agrárminiszter egyértelmű nemmel válaszolt, mondván: támogatás csak a földek használóinak jár, ő pedig nem gazdálkodik, bérbe adta mindegyik földtulajdonát. Földjei nagyságával kapcsolatban a tárcavezető vagyonnyilatkozatát ajánlotta a kérdező képviselő figyelmébe, az átminősítéssel szerezhető haszonról pedig nem nyilatkozott. Sőt, arra célzott, hogy ahhoz senkinek semmi köze, és annak ellenére is kitartott emellett, hogy a Fidesz padsoraiból bekiabálók figyelmeztették: ő nem mondhat ilyet, hiszen a közszereplők közé tartozik, akik ilyen szempontból más megítélés alá esnek.
Nos, vagyonnyilatkozata alapján állítható, hogy Németh Imre, a Gyurcsány-kabinetben is helyet kapó földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Vas megyei Vasvárban egyedüli tulajdonosa egy 12,78 hektáros szántónak, valamint egy 4,26 hektáros erdőnek. Az agrártárca vezetője ezen a településen született, és – mint ahogy parlamenti válaszában közölte – szüleitől kapta ajándékba ezeket a területeket. Lapunk úgy értesült, hogy a két tulajdont csakugyan bérlik, a szántót a Petőfi, az erdőt a Csörmöc menti mezőgazdasági termelőszövetkezet. A főváros XVI–XVII. kerületeiben, illetve a szomszédos Pécelen feltüntetett birtokok összterülete 7,75 hektár. Ezek között szántó és gyümölcsös is van.
– Utoljára tíz évvel ezelőtt vásároltam termőföldet magánszemélyektől, közvetlen lakókörnyezetemben – jelentette ki parlamenti válaszában Németh Imre. A XVII. kerületben állandó lakhellyel rendelkező tárcavezető közvetlen környezetében van az írásunk elején említett – belterületbe vonás alatt lévő – terület. A közel 18 hektáros táblának a miniszterrel együtt tizenhét tulajdonosa van, többségük – a tulajdoni lap tanúsága szerint – úgynevezett részaránykiadás útján, tehát vélhetően a Rákosvölgye termelőszövetkezet földjeinek nevesítésével jutott a birtokában lévő területhez. Az egyik kivétel ez alól a miniszter. A tulajdoni lapról nem deríthető ki, hogy a 212/10 000-es tulajdoni hányadot kitevő, tehát mintegy 3500 négyzetméterre tehető szántó azok közé tartozik-e, amit saját elmondása szerint tíz éve vásárolt a politikus. Az viszont leolvasható, hogy a tulajdonszerzés jogcíme csere, az ezt bejegyző határozat dátuma pedig 1999. március 3-a.
Ez a dátum abból a szempontból lehet érdekes, hogy nem sokkal előtte, 1998 októberében született meg az a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott rendelet, mely az érintett szántót – egy szomszédos másikkal együtt – kijelölte fejlesztésre szánt területnek. Ez az úgynevezett fővárosi szabályozási keretterv már azt is tartalmazta, hogy a területek jövőbeni sorsa a kertvárosias lakóövezet lehet. A rendelet megszületésének időpontjától – ha nem előbb – tehát egyértelművé vált, hogy a Németh Imre által is tulajdonolt szántó kiváló befektetés lehet.
A kerettervben szereplő lakóterület-bővítés egyébként már hat évvel ezelőtt sem váltott ki osztatlan lelkesedést a kerületben. Dombóvári Csaba fideszes önkormányzati képviselő az akkor is felmerülő ellenérvek között említi, hogy a 80 ezer lakosú kerület közművei és intézményei jelentős elmaradottsággal és túlterheltséggel küzdenek. A helyzetet tovább nehezítheti a külvárosba költözők számának növekedése. Száznyolcvan kilométer a földes utak hossza, a csatornázást a tervek szerint csak 2006-ra fejezi be az önkormányzat. Meglehetősen szűk az ivóvízhálózat kapacitása, az óvodák zsúfoltak, és kevés a környéken a munkahely. A képviselőtől függetlenül szintén aggodalmakat fogalmazott meg a miniszter által is tulajdonolt tábla belterületbe vonásával kapcsolatban az egyik helyi civil szervezet, az Aranyhegyi Szövetség. Vezetőjük, Szeverényi Tamás az önkormányzati képviselőknek írt augusztusi levelében a téma napirendről való levételét javasolta, mondván: ha a földet az előterjesztés alapján vonja belterületbe a testület, az önkormányzatot anyagi kár éri, a környékbeli lakosságot pedig felesleges tehertételnek teszik ki.
Ezekkel az ellenvetésekkel a szeptember 16-i testületi ülésen lényegében csak a fideszes képviselők értettek egyet. A többi testületi tag – többségben az MSZP– SZDSZ-koalíció képviselőivel és az általuk indított kerületi polgármesterrel – nem talált kivetnivalót a hosszú távú tervekben már korábban kilátásba helyezett lakóterület-bővítésben. A határozat csak azt írja elő a tulajdonosoknak, hogy saját költségükön kell megrendelniük a beruházás elindításához nélkülözhetetlen helyi építési szabályzatot. Ennek ára néhány millió forint lehet. A lakóövezet is csak akkor készülhet el, ha a beruházó magára vállalja az összes közmű és infrastruktúra megépítését. Mindezek – például agglomerációs befektetéseknél – már alapfeltételnek számítanak. Akad azonban olyan település, amelyik az önkormányzati kasszába ezen felül még megszabott arányú befizetésre is kötelezi a beruházókat.
Nem véletlenül, hiszen a fővárosi betonrengetegből kiáramlók az új kertes övezeteket építők többségének jelentős hasznot jelentenek. Különösen akkor, ha a fejlesztendő terület úgy biztosítja a csendet és a friss levegőt, hogy közben a fővárosi munkahely karnyújtásnyira marad. Ez teszi a XVII. kerületi szántót is igazán piacképessé. A helybeli árakat ismerők számításai szerint a táblából csak a földtulajdonosok számára legalább egymilliárd forint bevétel hozható ki akkor, ha a környéken szokásos nyolcszáz négyzetméter körüli telkekből százötvenet alakítanak ki. Ha mindegyik telken hatlakásos társasház épül, amire számos példa van a helyszínen, a kilencszázat is elérheti a lakások száma, amelyek darabja 15 millió forintos középáron értékesíthető. A most épülő szomszédos lakóövezet egyik üres telke eladó. Érdeklődésünkre a megadott számon közölték, hogy a 840 négyzetméteres telek irányára húszmillió forint, ami négyzetméterenként 24 ezer forint körüli összeget jelent.
A belterületbe vonás alatt álló föld melletti építkezésen az egyik forgalmazó cég honlapján olyan többszintes, összesen 210 négyzetméteres lakást kínál, amelynek ára 50 millió forint. De a 40–60 négyzetméteres kis garzonok is legalább 13-16 millió forintot kóstálnak. A vevőcsalogató érvek között a teljes közművesítés, a könnyű megközelíthetőség, a néhány percre megálló kék busz és a körzetben épülő szórakoztatóközpont szerepel. Az épülő házak állapotából arra lehet következtetni, hogy a legtöbb jövő év közepétől már beköltözhető lesz. Csakugyan eljött tehát az a pillanat, amikor megkezdődhet a Németh Imre által is tulajdonolt, osztatlan közös tulajdonban lévő tábla piacra dobása. Azt természetesen nem lehet pontosan megmondani, hogy a földművelésügyi miniszter számára mekkora hasznot hajt majd az értékesítés. Érdemes azonban végiggondolnunk: egyhektárnyi főváros közeli szántó ára tíz évvel ezelőtt még egymillió forint körül mozgott. Nem biztos, hogy a tárcavezető által vásárolt földért ennél többet kértek az eladók. Ez az adott tábla esetében 350-400 ezer forintos kiadást jelenthetett. De ha ennél többet, akkor is számottevő lehet a különbség az eladási árhoz képest. Az óvatosabban becslők szerint legalább tízszeres. Abba is érdemes belegondolni, hogy a telkek kialakítása és a közművek megépítése után – a szomszédos 24 ezer forintos irányárral számolva – a miniszteri földből 84 millió forint lehet a költségek levonása nélküli bruttó bevétel.
Szántók és hektárok. A képviselői vagyonnyilatkozatok tanúsága szerint a parlament mezőgazdasági bizottságának szocialista tagjai közül a Gyurcsány-kormány megalakulásával az agrártárcánál politikai államtitkári pozíciót betöltő Pásztohy András rendelkezik a legnagyobb földtulajdonnal. A kimutatások szerint Somogyaszaló községben birtokol a politikus egy 66 hektáros szántót és egy 2,9 hektáros árok, erdő művelési ágú területet. Az államtitkár emellett Szentgáloskér községben rendelkezik 21,5 hektár szántóval, Somodoron pedig 23 hektárral. Pásztohy András tehát összesen 113,4 hektár földterületet mondhat magáénak.
