Gázáremelés: még hallgat a kormány

Továbbra sem tudni biztosat a várható gázáremelés időpontjáról és mértékéről; a gazdasági tárca illetékese egy tegnapi konferencián kitért az ezt firtató kérdés elől. A magyar lakosság közüzemi tartozásai mostanra olyan mértékben megemelkedtek, hogy az már nem csupán szociális, hanem gazdasági problémát jelent.

Novemberben kerül az Országgyűlés elé a módosított gáztörvény; a változások nem érintik a lakossági fogyasztókat – jelentette ki tegnap egy budapesti konferencián Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára. A törvénymódosítást a piacnyitással kapcsolatos uniós előírások teszik szükségessé.
Hatvani kifejtette: az energiapiac 2007-es teljes megnyitása az árak csökkenését eredményezheti, kitért ugyanakkor az elől az újságírói kérdés elől, hogy a közeljövőben mikor és milyen mértékben fogja emelni a földgáz árát a kormány. Annyit közölt, amennyit a témában született cikkek már régóta hangoztatnak: a piac törvényei szerint a kőolaj ármozgását kilenc hónapos késéssel követi a gáz jegyzésárának alakulása.
A gáztörvény alapvetően évente két alkalommal, januárban és júliusban ad lehetőséget a gazdasági miniszternek a lakossági tarifa módosítására. Ha a tárca vezetője valóban a kőolaj árváltozását veszi alapul, akkor a közüzemi ár a szakértők szerint átlagosan 10 százalékkal emelkedik a jövő év első hónapjában, és ha az olajpiaci folyamatok nem változnak, júliusban is számíthatunk drágulásra. Szakértők szerint a gáztarifa-emelés biztosan hat majd az áram árára is, hiszen a hazai villamos termelés jelentős részét már a gáztüzelésű erőművek adják.
Komoly érvágást jelent a magyar háztartásoknak a közüzemi szolgáltatások drágulása. Nincs pontos statisztika arról, hogy a hazai fogyasztók mekkora tartozást görgetnek maguk előtt, mert a szolgáltató cégek kintlevőségeiket általában üzleti titokként kezelik, de becslések szerint az adósságok összege több tíz milliárd forint. Legrosszabb helyzetben az úgynevezett szocialista iparvárosok lakói vannak, de – Győri Péter, a Hálózat Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány vezetője szerint – a fővárosiak tartozása is óriási, meghaladja a 8 milliárd forintot. Ilyen mértékű eladósodottság már nem csupán szociális, hanem gazdasági problémát is jelent. Amíg az energiaárak dinamikusan közelítenek az európai szint felé, addig a lakossági jövedelmek felzárkózása ennél jóval lassabb. A magyar családok egyharmada összes bevételének 35–45 százalékát költi közműdíjakra.

Megismételt vizsgálatában sem találta gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa a Mol Rt. 1997 és 2000 első fél évében alkalmazott üzemanyagár-képzését, ezért az olajtársaság ellen indított eljárást tegnapi határozatában megszüntette. A GVH négy évvel ezelőtt a Magyar Autóklub bejelentésére indított versenyfelügyeleti vizsgálatot, melyet a Legfelsőbb Bíróság határozata értelmében tavaly megismételt.