Felemás képet fest a magyar gazdaság helyzetéről a GKI tegnap közzétett prognózisa. A gazdaságkutató intézet jelentése megállapítja, hogy az idei fejlődés dinamikusabb volt a vártnál, és nem okozott komolyabb „piaci kilengéseket” a tervezettnél nagyobb államháztartási hiány bejelentése, a májusi prognózishoz képest ugyanakkor magasabb inflációval és költségvetési deficittel számol. A GKI szerint a GDP növekedése a tavalyi szintet egy százalékkal meghaladva négy-, a bruttó össztermékkel arányos államháztartási hiány pedig ötszázalékos lesz. Utóbbi 1,2 százalékkal kisebb ugyan a tavalyi tényadatnál, 0,4 százalékkal magasabb viszont annál, amennyit a kutatóintézet korábban prognosztizált. A jelentés egész évre 6,9 százalékos inflációval számol – ez 0,2 százalékkal magasabb a szakértők előzetes várakozásánál. Hat százalék körül lehet a 2004-es munkanélküliségi ráta, javulás jövőre sem várható.
Az előrejelzés szerint lefékeződik a lakossági jövedelmek növekedése az idén, és ez a tendencia rövid távon nem változik meg. Ehhez a jövő év egészét tekintve öt százalék körüli infláció és jelentős áremelkedés várható. A földgáz kis fogyasztói ára tíz, az áramé hét százalékkal nő, tovább drágul a távfűtés, a városi tömegközlekedés, illetve a gyógyszer. Nehezen látható előre az államháztartás méretének és egyensúlyának változása – szögezi le a tanulmány, mindazonáltal arra számít, hogy a büdzsé kitűzött hiánya a konvergenciaprogramban meghatározott 4,1 százalék helyett 4,5 százalék körül alakul majd.
Megszólalt az orvosszakértő: falhoz vághatták a kéthetes nagydorogi csecsemőt + videó
