Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap meglátogatta a Mecseki Tájvédelmi Körzethez tartozó Zengő hegyre tervezett lokátorállomás ügyét elemző szakmai bizottságot, és azt javasolta, hogy a testület vizsgálja meg, ki lehet-e váltani egy dél-dunántúli, sík terepre telepített állomáshálózattal a mecseki radarközpontot.
Ezt Láng István akadémikus, a Zengő-bizottság elnöke mondta a testület jelentéséről szóló tájékoztatón, miután a kormányfő a Honvédelmi Minisztérium délelőtti munkaértekezletén is közölte az elképzeléseit.
Láng István lapunknak elmondta: a miniszterelnök nyilvánvalóan tisztában van azzal, hogy az általa felvetett új megoldás lényegesen költségesebb lenne az eddigi változatoknál.
Ez azt jelentheti, hogy a kormányfő takarékossági okokból olyan lépéssel kívánja elhalasztani a döntést, amely egyben népszerű a választók körében is.
A szakértői testület eddig három helyszínt vizsgált meg a radarállomás lehetséges helyszíneként. A Zengő-csúcson történő telepítés előnyei és hátrányai mellett áttekintették, hogy milyen következménnyel járna, ha inkább a Hármas-hegyen vagy a villányi Tenkesen építenék fel a NATO-lokátort. A szakértők négypárti konzultációt javasolnak az ügyben, mivel szerintük a három vizsgált helyszín közül egy sincs, ahol egyaránt érvényesülhetnének a radartechnikai, természetvédelmi és társadalmi szempontok. A bizottság megállapította, hogy a természeti értékek leginkább a Zengő hegyen sérülnének a radar megépítésével, és itt a táj jellege is jelentősen megváltozna az építkezéssel. Ráadásul a Mecsek csúcsa felkerült az elsődleges védelmet élvező területeket magába foglaló Natura 2000 listára is. Nemzetbiztonsági és technikai szempontból azonban a szakemberek szerint a Zengő a legalkalmasabb a lokátorállomás létrehozására, és erről a területről szól a NATO-val kötött 1999-es finanszírozási szerződés is.
Mint ismeretes, a katonai szövetség 24 milliárd forinttal támogatná a radarbázis megépítését, amellyel megoldható lenne a teljes légtérellenőrzés a katonai és a rendészeti légvédelem, illetve a polgári légi irányítás számára is.
A szakértői jelentés szerint a természeti értékek sérülése nem lenne olyan számottevő a Hármas-hegyen, de az építkezés itt is aggályos, mert a térség természetvédelmi oltalom alatt áll. A Zengő melletti, 74 méterrel alacsonyabb hegy rendelkezik ugyanakkor kiépített infrastruktúrával, hiszen meteorológiai állomás és hírközlési épületek vannak a csúcsán. A hírközlési rendszerek elektromágneses összeférhetetlensége és a helyhiány miatt viszont egyelőre ide sem telepíthető újabb radar. A Hármas-hegyen lévő állomások átköltöztetése viszont két és fél-három milliárd forintba kerülne az államnak.
Láng István megjegyezte azt is, hogy a Hármas-hegyen nem tökéletes a lefedettség, ezért a környékre telepíteni kellene kiegészítő földi radarokat is, amelyek egyenként legalább 22 milliárd forintba kerülnek. A szakértők szerint bizonytalanná válna a hármas-hegyi építkezés esetén a NATO-finanszírozás is. A bizottság úgy véli, hogy hasonló a helyzet a Tenkes hegy esetében, ahol ugyan környezetvédelmi és természetvédelmi aggályok nem merülnek fel, és a legkedvezőbb az infrastruktúra, de a műszaki gondokat jóval nehezebb megoldani, miközben a helyszíntől elzárkózna a NATO is. A Zengő-bizottság elnöke közölte: csak ésszerű kompromisszumokkal lehetséges bármelyik helyszínen a lokátor felépítése, ezért mindössze egy közbülső jelentést fogadhattak el.
A bizottság hónapokkal ezelőtt az érintett minisztériumok által kijelölt szakértőkből jött létre Medgyessy Péter volt miniszterelnök javaslatára, miután a civil szervezetek megakadályozták a lokátor megépítését.
A környezetvédők többek között azért tiltakoztak, mert több mint 300 fát kívántak kivágni a beruházás miatt. Szerintük az építkezéssel tönkretennék az ország egyik legfontosabb élőhelyét, ahol mintegy 150 ezer tő szigorúan védett bánáti bazsarózsát regisztráltak, a faj világállományának 90 százalékát.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
