Több száz környezetvédő aktivistát várnak a Kossuth térre holnap 11 órára, amikor csaknem harminc civil szervezet (köztük a Hulladék Munkaszövetség, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület) képviselői petíciót adnak át a miniszterelnöknek.
A zöldek arra kérik Gyurcsány Ferencet, kezdeményezze a költségvetési és adótörvények tervezetének módosítását, mert szerintük emiatt sérül majd a polgárok egészséges környezethez való alkotmányos joga, és komoly zavarok következnek be a civil szféra működésében. A szervezetek felháborítónak tartják a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) költségvetési támogatásainak tervezett csökkentését. Szerintük ezzel ellehetetlenül a környezet- és természetvédelmi hatóságok munkájának megerősítése, amely nélkül az állampolgárok egészsége és élete forog veszélyben, ahogyan ezt a közelmúlt súlyos környezeti balesetei is bizonyították.
Mint ismeretes, a kormány költségvetési tervezetében drasztikusan megkurtítják a zöldköltségvetést, az utóbbi évek több mint 100 milliárd forintos büdzséjéhez képest csak 61 milliárdot irányoznak elő a jövő évi környezet- és természetvédelmi feladatok végrehajtására. A tiltakozók felhívják a figyelmet arra, hogy a magyar állam az európai uniós csatlakozáskor egy sor olyan környezetvédelmi kötelezettséget vállalt, amelynek teljesítéséhez elengedhetetlen a területi szervek létszámának növelése, a forráscsökkentés viszont leépítéseket eredményezhet. Szerintük megdöbbentően rövid távú szemléletet tükröz, hogy a költségvetés jelenlegi tervezete gyakorlatilag nem tartalmaz semmilyen összeget a hazai környezetvédelmi fejlesztési és társadalmi célú pályázati rendszerre, csak kizárólag az Európai Unió által támogatott nagy beruházások önrészére. Ennek eredményeképpen az önkormányzatok, a sajtó, a vállalkozások, az iskolák, a civil szervezetek és a tudományos intézmények csak elenyésző mértékben kaphatnak támogatást a környezeti neveléshez, a társadalmi tudatformáláshoz, a tudományos kutatáshoz, a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelméhez, a hulladékmegelőzési és -hasznosítási rendszerek kialakításához, illetve fenntartásához, az illegális hulladéklerakók felszámolásához, valamint a helyi programok elkészítéséhez és megvalósításához.
Miközben a kormány politikája miatt az alapvető környezetvédelmi célok támogatására sem jut pénz, nem számolják fel a kamionforgalomnak nyújtott évi több száz milliárd forintos kedvezményt és a személygépkocsi-közlekedésnek nyújtott óriási támogatásokat, nem hagynak fel a gyorsforgalmi úthálózat erőltetett ütemű bővítésével, nem szoríthatják vissza az üzemanyag-csempészetet, a hulladékok ártalmatlanításának költségviselésénél nem alkalmazzák következetesen a „szennyező fizet” elvet, és nem szorítják vissza a feketegazdaságot – nehezményezik a környezetvédők.
A zöldtárca a takarékos, olcsóbb, de hatékony állam megteremtését célzó kormányzati törekvésekből vállalja a maga részét – fogalmazott megkeresésünkre Császár Tibor. A KVM szóvivője azonban állította, hogy a legfontosabb környezetjavító beruházásokra ennek ellenére jut majd elegendő forrás, így változatlan ütemben folytatódnak, illetve új létesítmények építésének megkezdésével bővülnek azok a beruházások, amelyek révén „fordulatot érnek el a települési környezetvédelemben”.
Császár szerint jelentős uniós támogatással hulladékkezelési, csatornázási és szennyvíztisztítási projektek valósulhatnak meg, és a költségvetés a szükséges hazai önrészt valamennyi EU-programhoz biztosítja. A szóvivő kiemelte: folytatódik a Vásárhelyi-terv, erősítik a környezetbiztonságot, és hozzálátnak „igazi, nemzetközi értelemben vett nemzeti parkok” kialakításához. Egységes zöldhatóság megteremtésével kisebb, de hatékony apparátus jöhet létre – tette hozzá.
Illés Zoltán (Fidesz): A „Gyurcsány-jelenség” önmagában is veszélyt jelent a környezetvédelemre, hiszen ő a modern kori társadalom azon vállalkozója, aki úgy szerzett milliárdos tulajdont, hogy ígérete ellenére a mai napig nem mentesítette a birtokában lévő területeket a környezeti károktól. A környezetvédőket annak ellenére, hogy ezzel tisztában voltak, sokként érte a Gyurcsány-program, mivel annak környezetvédelmi fejezete „zagyvaság”, ráadásul nem biztosítják az alapvető költségvetési forrásokat sem. Medgyessy Péter legalább aláírt a civilekkel egy 12 pontos programot, bár ezt nem valósította meg. Az Orbán-kormány időszakához viszonyítva már Medgyessy idején is 14,8 százalékkal csökkent a környezetvédelem és a vízügy költségvetése, most azonban szemérmetlenül keveset szánnak ezekre a célokra. Arra hivatkoznak, hogy a termékdíjakból még 39 milliárd forint befolyhat, de ez csupán vágyálom. Tehát vagy a minisztérium által támogatandó programokat halasztják el, vagy a létszámot csökkentik, miközben az EU országjelentése éppen arról szól, hogy növelni kell a hatósági létszámot.
Gombos andrás (SZDSZ):
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára először ígéretet tett a válaszadásra, majd amikor a megjelölt időpontban visszahívtuk, munkatársa tárgyalásra hivatkozott. Később kijelentette: nem kíván nyilatkozni, majd hozzátette, ne kérdezzük, miért. Ezután a sajtóosztály is megkereste lapunkat, azt állítva, hogy az államtitkár programja a közeljövőben túl zsúfolt. Emlékezetes, hogy lapértesülések szerint a Gyurcsány-kormány első, balatonőszödi ülésén megtiltották a kormánytagoknak lapunk részére a nyilatkozattételt. Igaz, ezt később hivatalosan cáfolták.
