Hazánk a régió sereghajtója

Az idén a gazdasági növekedésben hazánkat nemcsak a májusban az Európai Unióhoz csatlakozott új tagállamok körözhetik le, hanem a tőlünk kategóriákkal fejletlenebb Románia, sőt Bulgária is. Kedvezőtlen a helyzet Magyarország számára akkor is, ha az inflációs mutatókat vetjük össze környezetünkkel.

Magyarország gazdasági növekedése az idén várhatóan eléri a 3,7-3,9 százalékot. Ez a bővülés az Európai Unió régi tagállamaihoz képest ugyan jó eredmény – a vén kontinens nyugati része 2004-ben átlagosan két százalékkal gyarapodik –, ám a májusban a közösséghez csatlakozott új tagállamok növekedése a magyar adatnál magasabb lesz. A The Economist éves összeállítása szerint 2004-ben környezetünkben csak a kétmilliós lélekszámú Szlovénia marad le tőlünk minimálisan; délnyugati szomszédunk 3,4 százalékkal fejlődik az idén, ám a kis államban például az egy főre jutó GDP 15 240 dollár, míg hazánkban csak 9150 dollár.
Szlovákia öt, Lengyelország négy, Csehország ugyancsak négy százalékkal bővül ebben az esztendőben. Ugyanakkor a balti államok gazdasága még a felsorolt országokénál is jobban fejlődik: Észtország, Lettország és Litvánia gazdasága az idén átlagosan 6,3 százalékkal növekedhet.
Nem kedvező a kép akkor sem, ha az EU-hoz várhatóan 2007-ben csatlakozó Románia és Bulgária növekedési mutatóját vetjük össze a magyarral. Románia tudniillik 2004-ben öt százalékkal gyarapodhat, míg Bulgária 4,8 százalékkal. Előnytelen a helyzet Magyarországnak akkor is, ha az inflációs mutatókat vizsgáljuk: az utóbbi években a fogyasztói árak hazánkban átlagosan 7,1 százalékkal nőttek, szemben a 6,8 százalékos szlovén, a 2,6 százalékos cseh vagy a 4,4 százalékos lengyel mutatóval. Az Európai Unió tíz új tagjánál egyébként az infláció átlagosan 4,6 százalékkal emelkedik 2000 és 2004 között.