Magyarország leszakadóban van a többi Európai Unióhoz csatlakozó országhoz képest, amelynek egyik oka a kialakult ikerdeficit, a belső és külső egyensúlyhiány, és a reformelkötelezettség hiánya – jelentette ki Bokros Lajos, a Pénzügykutató Rt. és az Allianz Hungária Biztosító Rt. Magyarország gazdasági és politikai illeszkedése című konferenciáján.
A Közép-európai Egyetem (CEU) tanára szerint a lakossági megtakarítások ösztönzése az egyik legfontosabb feladat, elvetendő a kamatadó, az osztalékadó és a tőzsdei árfolyamadó bevezetése. Bokros úgy látja: az egészségügyi reform során megfontolandó a kötelező magánbiztosítás. A kedvezményes tandíj fedezeteként az előtakarékosság elvét szorgalmazta a Világbank volt igazgatója. Úgy vélte: a szociális juttatásokat a rászorultsági elv alapján kell alkalmazni, s megfontolandó, hogy az egyházak és civil szervezetek finanszírozásában hogyan érvényesüljön az öngondoskodás elve.
Jóval elmarad a magyarországi 57 százalékos foglalkoztatási szint az Európai Unió (EU) 64-65 százalékos mértékétől, ami azt jelenti, hogy nálunk jóval kevesebben fizetnek járulékot és kevesebben adóznak, így magasabbak az adóterhek – érvelt Draskovics Tibor pénzügyminiszter
Draskovics szerint a legkisebb növekedési áldozat mellett kell bevezetni az eurót, azaz alkalmazkodni a maastrichti követelményekhez. Elmondta, hogy miközben jövőre az államháztartási deficit több mint fél százalékkal csökken, a költségvetés elsődleges hiánya a GDP 0,9 százalékára zsugorodik, 4,5 százalékos lesz az átlagos infláció, és kismértékben javul a fizetési mérleg egyensúlya.
Nem tartható fennt a GDP-arányos fizetési mérleghiány jelenlegi kilencszázalékos magyarországi szintje – jelentette ki Surányi György, a Banca Intesa közép-európai régiójának igazgatója. Aláhúzta: a maastrichti kritériumok, s főként a háromszázalékos államháztartásihiány-kritérium gátolja a gyors növekedést, s véleménye szerint rövid és hosszú távon súlyos növekedési veszteséget okoznak nemcsak a felzárkózó gazdaságoknak, de az EU fejlett országainak is.
A monetáris politikában jelenleg divatos inflációs célkövető rendszert bírálta Surányi György, aki szerint ez a rendszer alkalmatlan arra, hogy megfelelő inflációs előrejelzést nyújtson. Magyarország számára igen fontos az euró bevezetése, Surányi György azonban úgy véli, hogy a maastrichti kritériumokat már ebben az évtizedben meg kell változtatni ahhoz, hogy az optimális növekedés feltételei megteremtődjenek az Európai Unióban.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
