Rácz Jenő egészségügyiminiszter-jelölt 2002. június
1-je óta az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára. 1953-ben született Kutason, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1977-ben szerzett orvosi diplomát, később pedig egészségügyi menedzseri végzettséget. Kisebb megszakítással 1995-ig a Somogy megyei kórházban dolgozott traumatológusként. 1995– 1996-ban a Népjóléti Minisztériumban osztályvezető, ezt követően pedig 2002-ig a kalocsai kórház főigazgatója volt. 2000-től a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, az informatikai szakbizottságot, valamint az adósságkonszolidációs munkacsoportot vezeti.
n
Az egészségügyben az igazságtalanságok csökkentése az elsődleges cél – fogalmazott Rácz Jenő miniszterjelölt az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén. Mint mondta, a magyar egészségügy szegény és igazságtalan. Éppen azokra a területekre jut kevesebb forrás, amelyek rosszabb állapotban vannak. A kormányprogramban csak reális ígéreteket fogalmaztunk meg. Ki kellett választanunk a prioritásokat, azokat az intézkedéseket, amelyeknek elmaradása a legsúlyosabb károkat okozná. Hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetésből inflációt meghaladó mértékű forrástöbblet jut az ágazatnak. A konkrét terveket sorolva szólt a népegészségügyi program és a parlagfűirtás folytatásáról, valamint a sürgősségi ellátás átalakításáról. – Egyik pillanatról a másikra nem tudunk uniós béreket garantálni, de egyeztetéseket tervezünk szakmai szervezetekkel a bérek felzárkóztatásáról és egy életpályamodell megalkotásáról.
n
Értesüléseink szerint Kökény Mihály eddigi minisztert az egészségügyi bizottság elnökévé kérik fel. Noha mérlegelte, mégsem távozik külföldre, mert egyéni választókerületből került a parlamentbe, s távozása esetén körzetében új választást kellene kiírni.
Somogyi Ferenc, az új külügyminiszter csak november 1-jén foglalhatja el a posztját. Addig Kovács László a miniszter, aki november első napján helyezi át székhelyét Brüsszelbe, ahol az Európai Unió energetikai biztosa lesz. Az új miniszter meghallgatása szombaton lesz. Somogyi Ferenc 1945. szeptember 1-jén született az ausztriai Hartkirchenben. A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett diplomát 1968-ban, majd 1979-ben a Politikai Főiskolát végezte el. 1968-tól a Külügyminisztérium munkatársa, 1969–71-ig a rangúni, 1971–73-ig a lagosi nagykövetség munkatársa, 1973 és 1980 között a Külügyminisztérium főelőadója volt. 1980–84-ig Magyarország állandó ENSZ-képviselőjének helyetteseként tevékenykedett New Yorkban. 1984-től öt éven át a Külügyminisztérium nemzetközi szervezetek főosztályának vezetője. 1989-től külügyi államtitkár, 1990–91-ig és 1994–96-ig a minisztérium közigazgatási államtitkára volt. 1998-tól a Matáv Rt. integrációs igazgatója, 2001-től a skopjei Stonebridge Communications AD vezérigazgatója. 1998–2003-ig a Magyar Atlanti Tanács elnöke.
Petrétei József, az igazságügyi tárca várományosa 2002 óta a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, 1998-tól vezeti a kar alkotmányjogi tanszékét. 1958-ban született Pécsett, 1984– 88-ig a PTE ÁJK filozófia és tudományos szocializmus tanszékén egyetemi tanársegéd, 1988-tól a pécsi egyetem alkotmányjogi tanszékén tanársegéd, 1991-től adjunktus, majd 1998-tól docens. Kutatásai legfőképp az alkotmányelméleti és államszervezeti kérdésekre, a törvényhozásra és az összehasonlító alkotmányjogra terjednek ki. 1994-től a Baranya megyei területi választási bizottság titkára, majd 1998-tól elnöke.
Csizmár Gábor leendő foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 1954-ben született Budapesten. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkáraként 2002 májusa óta dolgozik. 1978-ban a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán műszaki tanári oklevelet, 1989-ben a Politikai Főiskolán politikai szociológia szakon pedig egyetemi diplomát szerzett. 1989-től 1991-ig a Fővárosi Tanács, illetve Főpolgármesteri Hivatal társadalompolitikai titkárságát vezette. A rendszerváltás utáni első, 1990–94 közötti kormányzati ciklusban önkormányzati képviselőként Újpesten, 1994 óta pedig – szintén ugyanott – az 5-ös számú választókerület országgyűlési képviselője. A Magyar Szocialista Pártnak 1989 óta tagja.
Göncz Kinga esélyegyenlőségi, ifjúsági és sportügyekért felelős miniszter. 2002 májusában nevezték ki az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkárává, idén június óta pedig az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszteri posztot tölti be. Az esélyegyenlőségi tárca az ifjúsági és sportminiszteri területtel való összevonásával Göncz mindkét területért felelős lesz. 1947-ben született Budapesten, 1972-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem orvosi karán, majd ezt követően 1978-ban pszichiáter-szakvizsgát, 1982-ben pszichoterapeuta-szakvizsgát tett. 1989-től az ELTE Szociológiai Intézet szociálpolitikai tanszékének adjunktusa, 1998-tól előad a Közép-európai Egyetem jogi tanszékén, 1999-től pedig a brit Development School tanára.
n
Az Országgyűlés szociális és családügyi bizottsága 12 igen és 10 nem szavazattal támogatta Göncz Kinga ifjúsági, családügyi és esélyegyenlőségi miniszterré történő kinevezését. Az ülés elején ügyrendi vita bontakozott ki, az ellenzék szerint ugyanis Gyurcsány Ferenc törvénysértést követett el, mert úgy hozott létre új tárcát, hogy a parlament nem módosította a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt. A szociális ellátórendszer finanszírozása egyszerre szűkös és pazarló – jelentette ki a meghallgatáson Göncz Kinga. Elmondta, a jövőben az intézményi finanszírozás helyett az integrált szolgáltatásokra helyezik a hangsúlyt. A családi adókedvezmény terén a miniszterjelölt igazságosabb elosztást szorgalmazott. Göncz Kingát meghallgatta a társadalmi szervezetek bizottsága is, ahol ellenzéki képviselők kérdésére kijelentette: kibővült feladatai ellenére nem szorul majd háttérbe a civil szektorral kapcsolatos tevékenysége. Göncz azt ígérte, kiáll amellett, hogy jövőre ne csökkenjen a Nemzeti Civil Alapprogram kerete. Ugyanakkor megjegyezte, a költségvetés civil szférával kapcsolatos fejezeteit is érinti az a nyomás, ami az uniós támogatások lehívásához szükséges összegek előteremtése miatt van.
n
A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium megszűnésével a sportügyekért ezentúl a Miniszterelnöki Hivatalnak alárendelt hivatal felel majd, amelynek vezetője címzetes államtitkárként a kajakos olimpiai bajnok Ábrahám Attila lesz. Ábrahám Attila 1967-ben született Kapuváron. A sportember Győrben, a Rába ETO-ban kezdett kajakozni. Érettségi vizsgája után 1985-ben került a fővárosba, a Bp. Honvéd szakosztályába. Első nemzetközi sikerét 1987-ben, a zágrábi Universiadén aratta. A következő évben Szöulban, a Honvéd aranynégyesében olimpiai bajnok lett, kettesben pedig Csipes társaként bronzérmet szerzett. Csaknem egy évtizedes élvonalbeli pályafutása során a világ- és Európa-bajnokságokon tíz érmet lapátolt össze, ezek közül öt arany volt. Visszavonulása után televíziós riporterként tevékenykedett. Elvégezte a jogi egyetemet és a Testnevelési Főiskola testnevelő tanári szakát. Elnöke a Sportolók a Drog Ellen egyesületnek, valamint a Magyar Kajak-kenu Szövetség igazolási és átigazolási bizottságának.
Kóka János új gazdasági és közlekedési miniszter 1972. július 5-én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végezte 1990 és 1996 között. 1994-től az Elender Computer Kft. projektmenedzsere, majd kereskedelmi igazgatója, 1996-tól ügyvezető igazgatója volt. Az Elender Informatikai Rt. vezérigazgatója 1998-ban, majd 2000-től az Elender Üzleti Kommunikáció vezérigazgatója, 2002 áprilisa óta az Index.hu Rt. igazgatóságának tagja. A PSINet európai alelnöke és a Webigen Rt. elnöke volt 2000 és 2002 között, 2000-ben az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökségi tagja lett, 2003-tól az IVSZ elnöke. 2000-ben az év informatikai menedzserévé választották. Az 1995 őszén alapított Elender társaságot a hazai IT-piaci boom közepén hozták létre, és rövid idő alatt meghatározó szereplője lett a magyar internetes szolgáltató piacnak. Négy évvel a megalakulást követően a világ legnagyobb hálózatszolgáltatója, a PSINet – meg nem erősített információk szerint nyolcmilliárd forintért – megvásárolta az Elendert az alapító tulajdonosoktól. Az IT-szektor nemzetközi hanyatlásával a PSINet új tulajdonosokhoz került, így a portfóliótisztítás az Elendert sem kerülhette el. A PSINet holland leányvállalata 2002 októberében a Wallis csoportnak és két magánszemélynek – köztük Kóka Jánosnak – eladta az Elendert. Idén tavasszal 9,5 millió dollárért a Wallis csoport az Elender száz százalékát az Euroweb Internationalnek értékesítette. A vevő 6,5 millió dollárt készpénzben, míg a fennmaradó részt sajátrészvényben fizet ki a Wallisnak. Az Elender Üzleti Kommunikációs Kft. komoly részt vállalt a Sulinet-hálózattal kapcsolatos feladatok bonyolításában is. Tavaly az első háromnegyed év alatt nettó 3,6 milliárd forint árbevételt ért el a cég, annak körülbelül fele a Sulinet programnak volt köszönhető.
Kolber István, a regionális fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter 1954-ben született Orciban. 1978-ban, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1988-ig az MSZMP Somogy megyei bizottságán a közigazgatási osztályvezető helyettese, majd 1991-ig a Somogy Megyei Tanács VB törvényességi és jogi főosztályának vezetője volt. 1991-től 1994-ig a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke; 1994-től 1998-ig a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke. 1998–2002-ig az OTP Ingatlan Rt. dél-dunántúli területi igazgatója. Megalakulása óta tagja az MSZP-nek. 2000-től az MSZP Somogy Megyei Szövetségének elnökhelyettese, majd 2003-tól elnöke.
Baráth Etele, az európai ügyek tárca nélküli minisztere 1942-ben született Budapesten. 1968-ben szerzett diplomát a BME Építészmérnöki Karán. 1971–74 között Zalaegerszeg város főépítésze, majd 1974–85 között a VÁTI-ban tevékenykedett. Az 1980-as évek elején a Társadalomtudományi Intézet munkatársa volt. 1968–75 között a BME városépítési tanszékén, 1987–88-ban vendégtanárként a montpellier-i Paul Valéry Egyetemen tanított. 1989-ben a KHVM államtitkára, ezt követően 1990-ben a KTM helyettes államtitkára. 1994-től országgyűlési képviselő. 1994–1998 között a parlament környezetvédelmi bizottságának az elnöke, 2001 elejétől a 2002-es választásokig az MSZP képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese. 2002 májusától a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalát vezető politikai államtitkára.
Gyurcsány Ferenc kormányfő több olyan
miniszterjelöltet is megnevezett, akik
a Medgyessy-kormányban is tárcavezetők voltak
Kovács Kálmán régi-új informatikai és hírközlési miniszter 1957. november 20-án született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán végzett 1982-ben, majd 1986-ig a Vegytervnél dolgozott mint tervező. Ezt követően 1986– 1994-ig a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának matematika tanszékén oktató, miközben 1990–1994-ig a fővárosi önkormányzat képviselője, a szabad demokraták frakciójának vezetője. Ez idő alatt tagja a fővárosi önkormányzat költségvetési, gazdasági, illetve tulajdonosi bizottságának is. A Fővárosi Médiabizottság elnöke 1993–1994 között, 1994–1998 között pedig a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. Az SZDSZ országos listáján választották képviselővé 1998-ban és 2002-ben, 1998–2002-ig az Országgyűlés gazdasági bizottságának alelnöke, 1999–2002-ig az SZDSZ parlamenti frakciójának helyettes vezetője, 1998-tól az SZDSZ Zala megyei elnöke, 2003-tól a párt országos ügyvivője, 2002. május 27. óta informatikai és hírközlési miniszter.
Németh Imre régi-új földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 1955. április 14-én született Vasváron. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán diplomázott, majd 1979-ben műszaki fejlesztő szakmérnök képesítést nyert. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Intézetének fejlesztőmérnöke 1979-től, majd az MSZMP Pest megyei bizottságának gazdaságpolitikai munkatársa, 1989–1995 között a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkárhelyettese, 1995-től a Pest Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnöke. 1985 és 1989 között a MSZMP, 1989-től az Agrárszövetség tagja, majd 1995–1998-ban általános alelnöke, 2001-től alelnöke. Az 1998. és a 2002. évi országgyűlési választásokon az MSZP országos listáján jutott a parlamentbe, és tagja volt a mezőgazdasági bizottságnak. A Pest Megyei Közgyűlés tagja volt 1994-től 1998-ig, 2001 januárjától az MSZP agrárium- és vidékfejlesztési kabinetjének vezetője, 2002. május 27. óta földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.
n
Pásztohy András lesz a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium új politikai államtitkára. Pásztohy András 1949. október 1-jén született a Fejér megyei Polgárdiban. Állattenyésztési üzemmérnöki diplomát 1973-ban szerzett a kaposvári mezőgazdasági főiskolán, majd az új Barázda MGTSZ-ben dolgozott: gyakornok, telepvezető, ágazat-, majd főágazat-vezető, végül elnökhelyettes volt, 1983-tól a Szentgáloskéri Mgtsz elnöke. A Politikai Főiskola gazdaságpolitikai szakát 1986 és 1990 között végezte el. 2000-től az átalakult Szentgáloskéri Agrária Rt. elnök-vezérigazgatója, illetve az Agrária Vagyonkezelő Szövetkezet elnöke. Országgyűlési képviselő volt 1980–1990 között, 1989 októberében az MSZP alapítója, ekkortól a megyei elnökség, 1992-től 1994-ig az országos választmány tagja. 1990–1994 között a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének tagja, 1994 óta újra országgyűlési képviselő. A Horn-kormány alatt a mezőgazdasági bizottság alelnöke, 1994-től az MSZP agrártagozatának országos alelnöke, valamint a frakció agrárpolitikai munkacsoportjának helyettes vezetője. Az új Országgyűlés megalakulása után folytatta munkáját a mezőgazdasági, és helyet kapott az ügyrendi állandó bizottságban.
Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere 1964. május 7-én született Sopronban. 1983–1988 között az ELTE történelem–latin szakán tanult, s egyetemistaként Eötvös-kollégista volt. A diploma megszerzése után 1989-ig az ELTE középkori és kora újkori magyar történeti tanszéken dolgozott, előbb mint a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasa, majd egyetemi tanársegéd, 1994-től egyetemi adjunktus, 2001 óta egyetemi docens. 1999-ben a hallgatók szavazatai alapján elnyerte Az év oktatója címet. 1990-ben doktorált, 1996-ban szerzett PhD tudományos fokozatot. 1995-ben és 1997-ben a Bécsi Tudományegyetem Történeti Intézetében dolgozott és kutatott. 2002 májusától az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára volt. 2003. május 19. óta a nemzeti kulturális örökség minisztere. A Magyar Szocialista Párt alapító tagja, 2000 májusától az országos elnökség tagja. A 2003. évi kongresszus a párt alelnökévé választotta.
n
– Határozott vonalvezetés, világos elképzelések és megvalósításuk híve vagyok – fogalmazott miniszterjelölti expozéjában Hiller István, aki a kulturális tárca elsődleges feladatait a kulturális infrastruktúra fejlesztésében, a magyar kultúra külföldi népszerűsítésében és a külföldi itthoni bemutatásában, valamint a kulturális javak hozzáférhetőségének megkönnyítésében határozta meg. A régi-új miniszter úgy fogalmazott: a kultúra olyan stratégiai ágazat, amelyet nem szabad négyéves kormányzati ciklusokban szemlélni, majd több példán keresztül vázolta, milyen kulturális beruházásokra készül a tárca a közeljövőben. Erre reagálva Halász János, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának fideszes alelnöke rámutatott, hogy a mintegy negyvenoldalas kormányprogramban mindössze negyven sor foglalkozik a kultúrával, majd sorra vette a korábbi kulturális program megvalósulatlan intézkedéseit. A bizottság ellenzéki tagjai többek között arra is várták a jelölt feleletét, a szocialista párt elnökjelöltjeként meddig kíván miniszter maradni, amelyre reagálva Hiller István egy szocialista párti belépési nyilatkozatot nyújtott át Halász Jánosnak arra az esetre, ha „belülről óhajtaná alakítani a párt ügyeit”. A meghallgatás során többek között a Mátyás-templom – Hiller ígérete szerint ma elkezdődő – felújításáról, pontosabban eddigi munkálatainak hiányáról is szó esett, amelyre a miniszter úgy reagált: a restaurációnak azon előkészületi munkálatok is a részei, amelyek „nem látványosak” a nagyközönség számára. A bizottság végül 11:7 arányban – a fideszes tagok nem szavazatával – alkalmasnak ítélte Hillert a kulturális miniszteri feladatok ellátására.
Lamperth Mónika belügyminiszter 1957. szeptember 5-én született Bácsbokodon. 1981-ben szerzett diplomát a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében 1984-ben jogi, 1997-ben politológia szakvizsgát tett. Az 1980-as évek elejétől a Somogy Megyei Tanács, majd a Somogy Megyei Informatikai Intézet munkatársa, 1987-től a megyei tanács, illetve önkormányzati hivatal osztályvezetője, 1990–1994-ig a kaposvári önkormányzat képviselőjeként tevékenykedett. 1987-től az MSZMP, 1989-től a Magyar Szocialista Párt tagja. 1998-tól elnökségi tag, 1998–2000 között alelnök, 1994-től 2000-ig a parlamenti frakciójának helyettes vezetője volt. 1994-től 1998-ig az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottságának tagja, 1998-tól 2002-ig alelnöke, 2001–2002-ben a területfejlesztési bizottságnak is tagja volt. 1995–1996-ban elnökségi tagként részt vett a Magyar Röplabdaszövetség munkájában.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter 1955. június 26-án született Budapesten. Tanulmányait az ELTE jogtudományi karán végezte 1974 és 1979 között. A diploma megszerzése után a Pénzügyminisztériumban dolgozott, 1988-tól jogi
főosztályvezetőként, majd 1990–1991-ben helyettes államtitkárként, s tagja volt a privatizációs kormánybizottságnak. A rendszerváltozás után, 1991-től az Arthur Andersen könyvvizsgáló cég adó-tanácsadási igazgatója, 1992-től a Concordia Biztosítási Bróker Kft. vezérigazgatója, 1993–1994-ben ügyvédként dolgozott. A Horn-kormányban, 1994 és 1998 között a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára volt. 1999-től az
ABN AMRO Bank Rt. vezérigazgató-helyettese, majd vezérigazgatója. Ezután – a két pénzintézet egyesülését követően – 2001 szeptemberéig a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. igazgatóságának tagja, vezérigazgató-helyettese volt. 1995-től 1998-ig a Magyar Nemzeti Bank jegybanktanácsának tagja. 1996 és 1998 között a Kincstári Tanács elnöke, 1997-től 1998-ig az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának elnöke. 2002. május 27-től Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetirodájának vezetője, s a Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitkára volt. 2004. február 15-től pénzügyminiszter.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter 1960. január 6-án született Nyíregyházán. 1978-ban a nyíregyházi Kossuth Lajos Szakközépiskola gépjármű-technikai tagozatán autószerelői szakképzettséget, 1981-ben a Berzsenyi György Tanárképző Főiskola tanítói szakán általános iskolai tanítói és oktatástechnológiai oklevelet szerzett. 1993-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi üzemgazdász szakán szerzett diplomát. 1984– 1990-ben a Szabolcs megyei ifjúsági mozgalomban dolgozott. 1981-től 1989-ig az MSZMP, 1990 óta az MSZP tagja. Az 1994. évi országgyűlési választásokon az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi listájáról jutott a parlamentbe. Tagja lett az Országgyűlés honvédelmi bizottságának, amelynek 1996–2002 között alelnöke volt. Az 1998. évi választásokon Szabolcsban Tiszavasvári választókerülete juttatta mandátumhoz a parlamentben. 1998-tól az MSZP frakcióvezető-helyettese, 2001-től az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának is tagja volt. 2000–2003-ban az MSZP országos alelnöke, azóta a párt országos elnökségének tagja. A 2002. évi választásokon pártja országos listájáról szerzett mandátumot. 2002. május 27. óta honvédelmi miniszter.
n
Juhász Ferenc parlamenti honvédelmi bizottsági meghallgatásán közölte: a Honvédelmi Minisztérium a folytonosság és a változások tárcája lesz a jövőben. Kiemelte: a folyamatosságot többek között az jelenti, hogy a NATO és az Európai Unió programjaiban továbbra is aktívan részt vesz a magyar honvédség. Tájékoztatása szerint számos, a katonák életkörülményeit javító intézkedést és haditechnikai fejlesztést át kell ütemezni az elkövetkezendő években, mert megvalósításukra nem ad lehetőséget az új költségvetés. A miniszter bejelentette: egyelőre nem tervez alapvető személyi változásokat, de helyettes államtitkári és egyéb szinten ezt elképzelhetőnek tartja. Információink szerint Komor Levente humánpolitikai helyettes államtitkár a lemondását tervezi a közeljövőben. Simicskó István (Fidesz) kérdésére válaszolva Juhász tagadta, hogy a HM-nél korrupciógyanús beszerzések folynának. Juhász Ferenc a katonák lakáshelyzetével kapcsolatosan kijelentette: több száz lakást építenek az elkövetkezendő években a honvédség számára. A miniszter elismerte: a forráshiány miatt tudatosan lassítaniuk kellett a hivatásos hadsereg létszámának feltöltését. Juhász nagy hibának nevezte, hogy 2003-ban nem adtak béremelést a katonáknak, és erre az évre hatszázalékos illetményemelést ígért. Közölte azt is: a Honvédkórház felújítására ebben a ciklusban nem lesz lehetőség.
Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter 1950. november 10-én született Budapesten. 1975-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen biológia–népművelés szakon, majd 1981-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen környezetvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett. Első munkahelye a budapesti Árpád Gimnázium volt, ahol 1975–76-ban biológiát tanított. 1976-tól 1983-ig a KISZ központi iskoláján dolgozott, ahol művelődésügyet, pedagógiát és vezetéselméletet tanított, és az ifjúságivezető-képzéssel foglalkozott. Ezt követte a hároméves MTA-ösztöndíj, majd 1986-ban az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalba került, ahol főosztályvezetőként környezeti neveléssel foglalkozott. 1988-ban az újonnan megalakult Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezetőjévé nevezték ki, majd az általa vezetett főosztály megszüntetése után főtanácsos lett. A minisztériumból 1990-ben egyéves amerikai tanulmányútra távozott. 1989–1991 között a Környezet és Fejlődés című szakmai folyóirat alapító főszerkesztője volt. 1991-től az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) környezetvédelmi főszakértőjeként tevékenykedett. 1994. március 1-jén a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója lett. 1996–2001-ig a Magyar Állatkertek Szövetségének alelnöke volt, azóta az elnöki teendőket látja el. 1997–2000 között ő volt az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének alelnöke, 2000 óta pedig a szervezet elnökeként tevékenykedik. 2003. május 19. óta környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
Magyar Bálint művelődési miniszter 1952. november 15-én született Budapesten. 1972-től az ELTE Bölcsészettudományi Karán angolt, történelmet és szociológiát hallgatott, majd 1975-től két tanulmányi évet a közgazdasági egyetemen is tanult. A tanári és szociológusdiploma megszerzése után, 1977-től az MTA Világgazdasági Kutató Intézetében a kelet-európai osztályon kapott ösztöndíjat, majd tudományos segédmunkatárs lett. 1980-ban egyetemi doktori címet szerzett. Politikai okokból történt elbocsátása után, 1981–82-ben Hankiss Elemér értékszociológiai műhelyének, majd 1982-től 1987-ig a Szövetkezeti Kutató Intézet tudományos munkatársa volt. 1988–90-ben a Pénzügykutató Rt.-ben dolgozott. 1982-től részt vett a Szövetkezeti Kutató Intézet és a Magyar Filmgyártó Vállalat közös filmdokumentációs programjában. 1981–1989 között a Medvetánc című folyóirat szerkesztője. 1988. május elején a Szabad Kezdeményezések Hálózata egyik alapítójaként beválasztották az országos tanácsba. 1988. november 13-án az SZDSZ alapítója, majd egyik vezetője, ügyvivője. Az 1990. évi választásokon Zuglóban lett képviselő, majd a parlamentben több bizottságban dolgozott. 1990–1994-ben az SZDSZ-frakció vezetőségi tagja, általános szóvivője volt. Az 1994., 1998. és 2002. évi választásokon pártja budapesti listáján szerzett mandátumot. A Horn-kormányban 1996 elejétől 1998 júliusáig művelődési és közoktatási miniszter volt. 2002 májusa óta oktatási miniszter. 1998 és 2000 között az SZDSZ elnöki tisztét látta el, s alelnöke volt a Liberális Internacionálénak. 2003 márciusa óta a párt ügyvivője.
Kiss Péter kancelláriaminiszter 1959. június 11-én született Celldömölkön. 1983-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. 1983–1987 között az egyetem munkatársa, majd tanársegéde, közben 1984-től egy éven át a Műegyetem KISZ-titkára volt. 1987–1989-ben a KISZ Budapesti Bizottsága első titkára, 1989–1992-ben a Baloldali Ifjúsági Társulás budapesti, 1992–1995-ig országos elnöke. 1990– 1992-ben a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. 1992–1994-ig a Híd Európába Alapítvány kuratóriumának elnöke. 1980-tól 1989-ig az MSZMP, 1989 május–szeptemberében a Központi Bizottság tagja, 1989-től a Magyar Szocialista Párt tagja. 1992-től a párt választmányi, 1994–1996-ban elnökségi tagja, 1998–2000-ig ügyvezető alelnöke volt. 2001-től a párt Baloldali Tömörülés platformjának elnöke. 1998–2000-ben, majd 2003 óta ismét az MSZP országos elnökségének tagja. 1992-ben országgyűlési képviselő lett az MSZP országos listájáról. Az 1994., az 1998. és a 2002. évi választásokon Budapesten Újpest–Rákospalota választókerülete juttatta mandátumhoz. A parlamentben először az oktatási, tudományos, ifjúsági és sport bizottság tagja, majd alelnöke, 1998–2000-ben az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetője, 1998–2002 között az oktatási és tudományos bizottság tagja volt. 1995 végétől 1998-ig a Horn-kormány munkaügyi minisztereként tevékenykedett. A 2002 májusában megalakult Medgyessy-kormányban a foglalkozáspolitikai és munkaügyi tárcát vezette. 2003 márciusa óta a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (kancelláriaminiszter).
n
Több országgyűlési szakbizottság is meghallgatta a kulcsfontosságú tárcát irányító Kiss Pétert, aki ezt a funkciót látta el a Medgyessy-kormány idején is. Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága csütörtöki budapesti ülésén kormánypárti voksokkal, ellenzéki tartózkodás mellett támogatta Kiss Péter kinevezését kancelláriaminiszternek. – Lakmuszpapírja a kormányzati szándéknak, hogy az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi kérdésekkel hogyan, miként foglalkozik – mondta a politikus a mintegy háromnegyedórás meghallgatáson. A Miniszterelnöki Hivatalt jelenleg is vezető politikus kiemelte az egyházi ingatlanrendezés folyamatának felgyorsítását. Ebben a kérdésben csak konszenzusos, az érintett egyházak támogatását bíró megoldást tud beterjeszteni a kormány elé – mondta Kiss Péter. A romatelepek felszámolásáról a miniszter a bizottság előtt úgy fogalmazott, „társadalmi integrációt elvárni fizikailag ilyen körülmények között, amilyeneket nem kevesen megélhetnek ma még százezrek Magyarországon, illúzió volna és cinizmus is.” Támogatta Kiss Péter kancelláriaminiszteri kinevezését az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is. A Miniszterelnöki Hivatalt jelenleg is irányító politikusra a kormánypárti képviselők szavaztak igennel, az ellenzékiek nemmel. A meghallgatáson elsősorban a Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárral való munkamegosztásról, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2005-ös tervezett költségvetéséről, valamint a nemzetközi terrorizmus elleni lépésekről kérdezték Kiss Pétert.
origo.hu
Nem köszöni meg Magyar Péter, ahogy Szentkirályi Alexandra kiosztotta
