Végső felvonásához érkezett tegnap a kórház-privatizációról kezdeményezett népszavazás ügye, miután Mádl Ferenc államfő december 5-re, vasárnapra írta ki a voksolás időpontját. Ez lesz az első népi kezdeményezésen alapuló referendum a rendszerváltozás óta. Az Országos Választási Bizottság az aláírások közül több mint 200 ezret hitelesített, így az ügydöntő referendumot a törvény szerint ki kellett írni.
A lakosságnak arra a kérdésre kell majd felelnie: egyetértenek-e azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt. Érdekesség, hogy a szóban forgó jogszabály már nem létezik, azt ugyanis tavaly decemberben megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab). A taláros testület azért döntött így, mert a törvényt a parlament alkotmányellenes módon fogadta el – az Ab azt tartalmilag nem vizsgálta.
A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a választók negyede plusz egy fő azonos módon voksol. Ez azt jelenti, hogy a kezdeményezőknek több mint kétmillió igenre van szükségük, hogy céljukat elérjék. Ha az akció sikerrel jár, a parlamentnek kötelezően olyan törvényt kell alkotnia, amely lehetetlenné teszi a kórházak magánosítását.
Ha néhány héten belül dönt az Ab a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló referendumról, akkor a köztársasági elnöknek még lesz arra lehetősége, hogy akár a december 5-i időpontra javasolja annak megtartását is.
*
Ez főleg költségvetési szempontból lenne indokolt, ugyanis a referendumok külön megtartása körülbelül 4 milliárd forintba kerülhet, együtt pedig jóval olcsóbb.
Nincs azonban minden rendben a népszavazás körül, ugyanis tegnap sem tudott megegyezni a négy parlamenti párt a kétharmados többséget igénylő választási törvény szükséges módosításáról.
Arról kellene dönteni, hogy milyen módon szavazhatnak a külföldön élő magyar állampolgárok. A jogszabály hiánya miatt jelenleg csak úgy lehet népszavazást és választást tartani, hogy annak eredményét bármelyik külföldön tartózkodó magyar állampolgár könnyen megtámadhatja az Ab-nél, hiszen ők nem tudtak élni azzal az alkotmányos jogukkal, hogy részt vegyenek a választáson. Egy ilyen esetben a testület érvénytelenítené a választás eredményét – nyilatkozta Cservák Csaba alkotmányjogász. A jogi hiányosságokra tegnap az államfő is felhívta a figyelmet, szeptember 14-én pedig az Ab figyelmezette az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének haladéktalanul tegyen eleget.
Thürmer Gyula (Munkáspárt): megnyugvással fogadtuk, hogy megvalósul a kezdeményezés. A népszavazás előtti két hétben országos kampányt folytatunk majd azért, hogy minél többen vegyenek részt a voksoláson.
Kárpáti Zsuzsa (MSZP): a szocialisták tudomásul veszik a népszavazás kitűzését, így azonban elviszi a Mikulás az ápolói hűségjutalmat, hiszen az arra szánt összeg mintegy négy-öt milliárd forint lett volna, pont annyi, amennyit kitesz a népszavazás költsége.
(A választási kampányban megígért ápolói hűségjutalom összegét nem tartalmazza a jövő évi költségvetés, s Rácz Jenő egészségügyi miniszter nyilatkozataiból kiderül: a kormány 2006-ig nem is számol ennek az ígéretnek a teljesítésével – a szerk.)
Mikola István (Fidesz): a párt arra kéri a választópolgárokat, hogy vegyenek részt a népszavazáson és szavazzanak a kórházak magánosítása ellen. Az alkotmány értelmében a szociális és egészségügyi ellátás az állam feladata. Nem szabad megengedni, hogy a multinacionális pénzügyi befektetők megjelenjenek ebben a szférában, mert az hosszú távon az ellátás színvonalának csökkenéséhez vezet, hiszen a tulajdonosok célja a profit kivétele a rendszerből.
Kuncze Gábor (SZDSZ): mindenkit arra biztatunk, hogy szavazzon nemmel a kórház-privatizáció leállítására. Az ilyen módon beterjesztett kérdésre adott igen válasz csak arra alkalmas, hogy konzerválja a jelenlegi helyzetet, és kilátástalanná tegye az egészségügy átalakítását.
Csáky András (MDF): a demokrata fórum elutasítja a kórház-privatizációt, ugyanakkor továbbra sem világos a párt számára, hogy a népszavazásnak milyen következményei lesznek. Az ügyben az igazságügy-miniszterhez fordulnak.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség