Éles vita alakult ki a kormány által megrendelt, de közpénz helyett a magántőke bevonásával megvalósuló beruházásokról az Országgyűlés pénzügyi bizottságának tegnapi ülésén, amely a jövő évi költségvetés fő elemeit tárgyalta meg. Draskovics Tibor kiemelte, hogy a magántőke bevonásával a kormány jelentős infrastrukturális fejlesztéseket – autópálya-építéseket, oktatási-kutatási fejlesztéseket – hajt végre jövőre, s az így felszabaduló pénzeket másra tudja majd fordítani a költségvetés. Draskovics a koncesszióban épülő autópályákat, börtönöket és kollégiumokat egy családi kasszával szemléltette, ahol az egyéb kiadások miatt lízingeléssel oldják meg az új gépkocsi megvételét.
Hosszú évekre kiható, jelentős kockázati tényezőnek tartotta a költségvetésben szereplő, magántőke bevonásával megvalósuló közberuházásokat az ülésen felszólaló Kovács Árpád. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke Draskovics Tibor hasonlatára úgy reagált: amikor egy háztartás új autó lízingelése mellett dönt, jól tudja, hogy a törlesztés során minimum kétszer fizeti ki annak az árát.
– Felzárkózás helyett lemaradás és az euró bevezetésének követelményeitől való távolodás jellemezte az elmúlt két évet – jelentette ki Varga Mihály, a bizottság elnöke, aki emlékeztetett: Magyarország az Európai Bizottság legújabb jelentése szerint az új tagállamok sereghajtója lett. A kormány magántőke bevonásával megvalósuló építkezéseivel kapcsolatban Varga hangsúlyozta: a beruházások végül háromszor annyiba kerülnek, mintha a költségvetés ezeket közvetlenül finanszírozta volna, így az elkövetkező húsz év mozgástere jelentősen leszűkül, ami nem más, mint a jövő felélése.
Lesújtó magyar kilátások. Magyarország GDP-arányos államháztartási hiánya idén elérheti az 5,5 százalékot, mely jövőre 5,2 százalékra, majd 2006-ban 4,7 százalékra mérséklődhet – állapítja meg az Európai Bizottságnak (EB) az uniós tagállamokra vonatkozó legfrissebb jelentése, amely gyakorlatilag egyéves késést jelent a Pénzügyminisztérium felzárkózási programjához képest. Az EB értékelése szerint hazánk GDP-arányos államadóssága – a hatvan- százalékos maximumértéket megközelítve – idén 59,7 százalékos lesz, s jövőre is csak minimális mértékben, 0,2 százalékkal csökken. A 2,2 százalékos átlagos uniós infláció mellett az EB Magyarországon az idei évre 6,9 százalékos, jövőre pedig 4,6 százalékos pénzromlást vár. A bizottság növekvő munkanélküliséggel számol hazánkban: a jelentés szerint az idei 5,8 százalék helyett 2004-ben 5,9 százalékos munkanélküliség várható.
