Nem túlzás azt állítani, hogy ezekben a napokban meglehetősen kaotikus a helyzet a Külügyminisztériumban. Hogyan fajulhattak idáig az események?
– A Gyurcsány-kormány létrehívása, egészen pontosan Somogyi Ferenc jelölése idézte elő ezt a helyzetet. Amikor a miniszterek meghallgatására került a sor, az integrációs és a külügyi bizottság előtt Kovács László jelent meg. Ez már önmagában is a parlamentarizmus sajátos értelmezése, egyfajta megszégyenítése, arról nem is beszélve, hogy Kovács László kifejtette: miután élvezi Gyurcsány Ferenc bizalmát, még harminc napig a helyén marad. Tegyük hozzá, hogy a miniszterelnök bizalma olyannyira töretlen volt Kovács iránt, hogy különböző helyeken többször is alkalmat talált Somogyi Ferenc bemutatására. Magyarországnak jelenleg de facto nincs külügyminisztere, és ez a helyzet aggodalommal tölti el a budapesti diplomáciai testületeket is, akiknek Gyurcsány külügyminiszterként mutatta be Somogyit. Egy diplomata meg is kérdezte tőlem, miért kellett sorra kezet fogniuk a Matáv alkalmazottjával?
– Mi a szerepe a hatalmi játszmában Kovács Lászlónak?
– Ő mint a legnagyobb magyar kamarillapolitikus világossá tette, hogy miniszter akar maradni, néhány nappal ezelőtt legalábbis félreérthetetlenül erre célzott. Brüsszeli bukásáig a tárca vezetése egyfajta kiskapu volt számára, más lapra tartozik, hogy mostani kinevezéséről Gyurcsány hallani sem akar. Jelenleg minden a feje tetején áll, a közvélemény előtt sem világos, mi várható a következő hetekben. Az integrációs és a külügyi bizottságban sem egyértelmű, kit is kellene meghallgatni, hiszen a hivatalban lévő miniszter ellenében a miniszterelnök mást favorizál. Az áldatlan helyzeten csak Gyurcsány Ferenc változtathatna, igaz, fel kellene állítani székéből Kovács Lászlót.
– A ciklus első feléhez képest várható-e valamilyen elmozdulás, ha Somogyi Ferenc lesz a külügyminiszter?
– Tőle aligha várható bárminemű változás, hiszen az integrációs bizottság meghallgatásán például nyíltan megmondta, nem támogatja a Fidesz kezdeményezését, amely szerint az unió alkotmányos szerződéséhez kellene csatolnunk egy határon túli magyarokról szóló nyilatkozatot. Ebből is világosan látszik, hogyan gondolkodik fontos kérdésekről. Somogyi Ferenc már a rendszerváltozás előtt is a Külügyminisztériumban dolgozott, s jóllehet közigazgatási államtitkárként részt vett az Antall-kormány munkájában, kevesen tudják, hogy konfliktusokkal terhelt viszonyban állt az akkori külügyminiszterrel, Jeszenszky Gézával, majd fel is mentették.
– Ártanak ezek az események Magyarország külföldi megítélésének?
– A tizennyolcadik századi erdélyi történetíró találó kifejezésével „fejetlen lábság” mindaz, ami jelenleg a minisztériumban folyik. Nyilvánvaló, hogy Kovács László egy hónapja nem foglalkozik a külügyekkel, persze, az utóbbi két évben jó, ha munkaidejének tíz százalékát töltötte a Bem rakparton. A jelenlegi helyzet nemzetközi kihatásai rendkívül kártékonyak, nem kétséges, hogy ez az ügy Magyarország tekintélyét rombolja a világban. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy nevetséges, ami zajlik, és ezt alighanem is külföldön is így látják.

A Vénusz elhozhatja a szerencsét? – nézzük, mit jósolnak a csillagok a hétre!