Majd egy évre visszamenően megtekinthetők az ORTT panaszbizottságának állásfoglalásai és nyilatkozatai az interneten. A dokumentumok olvasója a médiaháború kisszerű csatározásait és a kettős mércét fedezheti fel egyes panaszok elbírálásánál, amely legtöbbször attól függ, hogy az eljáró tanács milyen összetételű. A Magyar Nemzet 2003. július 24-i cikkében bemutatta a panaszbizottság állásfoglalásainak ellentmondásait és a szervezet átpolitizáltságát. Az írás a médiahatóság figyelmét sem kerülte el, ám a panaszok tárgyalása során felmerülő problémák azóta sem szűntek meg. Az idén hivatalba lépett Kovács György elnök tevékenysége még lehetetlenebbé tette a panaszbizottság működését: a legutóbb május 12-én módosított ügyrend megváltoztatásával szűkült a szervezet jogköre, eszerint, ha egy műsorszolgáltató kommentárt fűz egy hírhez, az testületi hatáskör.
Médiaszakértők szerint jogi nonszensz, hogy a médiahatóság felülírja a kétharmados parlamenti döntéssel módosítható médiatörvényt egy alacsonyabb rendű jogszabállyal, testületi határozattal. Kuncze Gábor kifejezését kölcsön véve e „jogi gengszterizmus” után nem kell az ORTT számára oly kínos köztévé elleni panaszokat tárgyalni, hanem a korábbinál könnyebben el lehet utasítani a panaszbizottság soros elnöke révén az érintettség vagy a jogkör hiányára való hivatkozással. (A médiatörvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy egy kiegyensúlyozatlan műsor ellen csak a hírben vagy riportban érintett párt vagy személy adhat be panaszt.) Ha például egy néző úgy gondolná, hogy a Nap-kelte című műsor párt- vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában áll [4. § (2) bekezdés], akkor ez a panasz már nem tartozna a panaszbizottság jogkörébe, határozatot ellene csak a testület hozhatna, amely jelenleg baloldali többségű. A csel ott van, hogy az ilyen jellegű problémákkal a pártdelegáltakból álló testületnek kell foglalkoznia, amely általában nem szavazza meg a közigazgatási határozatot, illetve az átfogó vizsgálatot (lásd Friderikusz-ügy). De a soros elnöki elutasítás azért is lényeges, mert az utóbbi időben egyre inkább a baloldali értékrendet képviselő műsorok ellen érkezik kifogás, és elmúltak azok az idők, amikor néhány Vasárnapi újság ellen beadott panasz miatt a testület átfogó vizsgálatot kezdeményezett a Magyar Rádió ellen, hiszen akkor most – hogy ne érje szó a ház elejét – havonta kellene „csuklóztatni” a Nap-keltét, az MTV Híradóját vagy a Heti Hetest.
Médiajogászok szerint azonban azért sem szerencsés a soros elnöki elutasítás, mert ez olyan, mintha a peres ügyekben a fogalmazó hirdetne ítéletet a bíróság helyett. Nem mellékes az sem, hogy az elutasított panaszos többsége néző, akik összefoglalva azt kifogásolják, hogy a műsorszolgáltató a szerkesztési szabadságra hivatkozva nem biztosítja az alkotmány előírását, miszerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a tájékozódás szabadságához. De az állampolgárok joggal nehezményezik például a köztelevízió kiegyensúlyozatlanságát is, mert az adóforintjaikból működik, és sérelmezhetik az országos kereskedelmi adók műsorszolgáltatását is, mert a tévétársaságok a nemzeti kincsként számon tartott frekvenciákat használják.
Egy néző például azt kifogásolta, hogy az MTV június 13-i emlékezetes választási adásában (A szólás szabadsága) nem közvetítette a győztes párt, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökének, Orbán Viktornak a sajtótájékoztatóját, helyette három politológus beszélgetett a műsorban. A néző egyéb panaszként benyújtott kifogását a soros elnök, Szirányi János „mint a törvényi előírásoknak nem megfelelően benyújtottat” elutasította. A panaszos ekkor a testülethez fordult kifogásával. Az ORTT helyett azonban a panasziroda reagált beadványára újbóli elutasítással. (Mint emlékezetes, a Magyar Rádió Vasárnapi újság című műsora ellen az ORTT egy, Zoltai Gusztáv Mazsihisz-vezető nevével visszaélő, hamis beadvány alapján kezdett vizsgálatot.) A köztévé műsorát panaszoló levéllel kapcsolatos eljárás viszont nyilván azt üzeni az állampolgároknak, hogy a panaszbizottság és a médiumok fölött őrködő, a nemcsak beadványok alapján, hanem hivatalból is eljárni köteles ORTT szerint helyénvaló, ha a köztévé nem sugározza az EP-választáson győztes párt vezetőjének beszédét, főként, ha Orbán Viktornak hívják.
Az előbbi esetnél hajmeresztőbb, hogy a legfrissebb ügyrend előírása ellenére – amely szerint a „panaszbizottság feladata az Rttv. 4. § (1) bekezdésének megsértése következtében indult, valamint a műsorszolgáltatók tevékenységével kapcsolatos egyéb panaszok elbírálása” – a panaszbizottság szeptember 20-i nyilatkozatában azt állapította meg, hogy a Hír Televízió Rt. Szerintem című, 2004. augusztus 29-i műsora megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4. § (2) bekezdésében és a 3. § (3) bekezdésében foglalt alapelveket. Az eljáró tanács tehát olyan ügyben állapított meg törvénysértést, amelyre a testület mostani álláspontja szerint nincs jogköre. (Lásd a keretes írást.)
E jogilag több szempontból abszurd állásfoglalást az MTI-n keresztül is nyilvánosságra hozták – aminek oka a Hír TV-nek szóló megkülönböztetett baloldali figyelem lehet. A véleményt Izsák Péter, az eljáró tanács elnöke (akit a korábbi elnök, Hajdu István jelölt a panaszbizottságba), Udvardyné Sárik Éva (aki Kovács György jelenlegi elnök ajánlásával vizsgálhatja a panaszokat), és Rauschenberger Péter (akit Timár János SZDSZ-es testületi tag ajánlott a bizottságba) alakította ki.
A kaotikus helyzetet és a kettős mércét jól jellemzi, hogy a panaszbizottság igen logikátlanul hozza nyilvánosságra állásfoglalásait. Az eljáró tanács szerint nem volt kiegyensúlyozott az MTV Este című, 2003. augusztus 18-i műsorában sugárzott riport, amely a katolikus papok pedofil cselekedeteivel és azok eltussolásával foglalkozott, egy kétes eredetű dokumentum alapján tényként állítva be az elhangzottakat, továbbá összemosta a katolikus egyházzal a többszörös gyilkos Pándi András esetét, aki nem volt katolikus és lelkész. A panaszbizottság állásfoglalásán ez olvasható: „nem kíván nyilvánosságot”, pedig jó néhány néző érezhette sértve magát.
Van azonban, amikor már nemcsak a nyilvánosságra hozatal kérdése, hanem maga a döntés is vitatható. Az MTV Híradója 2003. november 2-án és 3-án úgy számolt be a demecseri időközi polgármester-választásról, hogy a riportban nem említették: „…a második fordulóra a megyei bíróság döntése, illetve a szocialista jelölt által elkövetett törvénysértések miatt került sor. A panaszos szerint a Híradó azt is elhallgatta, hogy a fideszes jelöltet nem egyszerűen fenyegetés, hanem életveszélyes fenyegetés érte.” A Balaskó Jenő, Molnár József, Debreczeni József összetételű eljáró tanács elfogadta a műsorszolgáltató érvelését, amely szerint „a panaszos által hiányolt információkat az előző napokon sugárzott híradók már tartalmazták, ezért például közismert ténynek volt tekinthető, hogy a választás megismétlésére a bíróság ítélete következtében került sor.”
De egy hasonló esetben elfogadta az MTV érvelését egy más tagokból álló eljáró tanács is. A panaszos beadványában azt sérelmezte, hogy a Magyar Televízió 2003. december 27-i esti Híradójában a Tilos Rádió vezetőinek sajtótájékoztatójáról nem hitelesen informálta a nézőket. Sérelmezte, hogy a Tilos Rádió vezetője ugyan elnézést kért a december 24-én elhangzottak miatt, azonban arról nem számolt be a Híradó, hogy egy korábbi, karácsony előtti adásukban a műsorvezető azt a kijelentést tette: „Kiirtanám az összes keresztényt.” A panaszbizottság eljáró tanácsának véleménye szerint a Híradó egyik esetben sem sértette meg a műsorszolgáltatás alapelveiből kiolvasható törvényhozói szándékot. A panaszbizottság döntésének üzenete egyértelmű: a megismételt választási forduló esetén a köztévé csak egy hírműsorában szükséges elmondani, hogy a szocialisták törvénysértése miatt kell megismételni a demecseri választást, illetve el lehet hallgatni, hogy a Tilos Rádió keresztényellenes kijelentés miatt kényszerült sajtótájékoztatón bocsánatot kérni három nappal a gyűlöletkeltő műsor után, mert ez is, mint minden baloldali botrány, közismertnek tekinthető.
De valószínűsíthetően nem viszi jó irányba a médiumok szerkesztési elveit az sem, ha az olyan eseteket nem marasztalja el a panaszbizottság, mint amikor Gábor György, a kormány vallásügyi tanácsadójaként dolgozó, SZDSZ közeli vallásfilozófus az Este 2004. március 26-i adásában Simon András riporter asszisztálása mellett a Passió című film nézőit „plazaközönségnek” nevezte. A panaszbizottság szerint ez nem volt sem általánosítás, sem sértés a moziba járók számára. Az eljáró tanács (Dr. Gottwald Péter, Dr. Molnár Mária Katalin, Dr. Szabó Ferenc) szerint a „plazaközönség” szó nem sértett személyeket, hiszen Mel Gibsonon kívül egyetlen személy sem lett megnevezve. Ugyanakkor a „plazaközönség” szó nem fed át olyan kategóriákat, mint a törvényben felsoroltak. Ezek: nemek, népek, nemzetek, nemzeti etnikai, nyelvi és más kisebbségek, egyház, vallási csoport.
Figyelemre méltó volt Friderikusz Sándor műsora, A szólás szabadsága ellen benyújtott panasz tárgyalása is. Az augusztus 30-án sugárzott Gyurcsány-interjú, amely a panaszos szerint „baráti; nevetgélős, szinte évődő, könnyed csevejként” került adásba, méltatlan volt egy közszolgálati televízióhoz. A néző egy manipulatív képsort is szóvá tett, amely azt sugallta, hogy Schmitt Pál felelős a doppingügyekért. (Az ominózus esettel lapunk is foglalkozott.) A panaszbizottság azonban nem találta törvénysértőnek a műsort. A Jenőváriné Kapocsi Antónia, Szabó Ferenc, Szabó Béla összetételű tanács véleménye szerint „a műsorvezető az interjú során törekedett kötetlen légkört kialakítani interjúalanyával, és az interjút igyekezett jó hangulatú keretek között tartani.” Az egyik kifogásolt bejátszásról a panaszbizottság megállapította, hogy nem szerepelt a műsorban. A Magyar Nemzet az eljáró tanács üléséről tudósító munkatársa azonban arról számolt be, hogy a tagok nem nézték meg a műsor teljes felvételét, ezért nem találták meg a kérdéses részletet. De a döntés maga is megfontolandó: a közszolgálati tévében nem törvénysértő hízelgő PR-interjút készíteni a szocialista miniszterelnök-jelölttel, sorra venni jó tulajdonságait, dicsérni feleségét.
A fentiek alapján a laikus szemlélő azt gondolhatná, hogy a panaszbizottság több tagja is rendszeresen védi az MTV Nap-kelte, az Este, illetve más műsorait. Ezt igazolja az a döntés is, amely a Nap-kelte szeptember 11-i adásában sugárzott Hugo Boss ruházati bolt megnyitása kapcsán riportnak álcázott reklámműsorral kapcsolatban született. A Nap-kelte „riport-összeállítást” készített az öltözködésről egy Hugo Boss üzletben és az előtt, úgy, hogy Verebes István riporter alibikérdéseket tett fel közéleti személyiségeknek, miközben többször látható volt a Hugo Boss felirat, és a márkanevet is kétszer elmondták. Különösen feltűnő lehetett volna az eljáró tanácsnak, hogy a főként politikai műsorként ismert Nap-kelte szinte sosem mozdul ki az Angol utcai stúdióból, erre az alkalomra azonban stábot küldött a helyszínre. Ám a Gottwald Péter, B. Szabó Gábor, Szabó Béla összetételű tanács indoklása szerint mindez nem volt burkolt reklám, hanem kvázi közszolgálati műsor a ruházkodási kultúráról. A panaszbizottság üzenete itt is egyértelmű, az adófizetők pénzén fenntartott MTV-ben Gyárfás Tamás Nap-keltéje bátran népszerűsíthet bármilyen világmárkát, ha az MSZP-s ORTT-tag és Körmendy-Ékes Judit volt ORTT-elnök, illetve Nahlik Gábor által delegált személy kerül be az eljáró tanácsba.
A fenti példák után nem csoda, hogy a panaszbizottság eljáró tanácsainak összetételére vonatkozóan időnként felmerül, hogy bizonyos tagok ki vannak zárva egy-egy műsor elleni panasz tárgyalásából. Ez a „gyanú” azonban könnyen eloszlatható lenne azzal, ha a panaszbizottság nyilvánosságra hozná, hogyan állítja öszsze az eljáró tanácsok összetételét. Szerkesztőségünk eddig három soros elnököt kérdezett meg arról, hogyan zajlik az eljáró tanácsok sorsolása (a médiatörvény véletlenszerű kiválasztást ír elő), de csak harmadszorra kaptunk érdemi választ. Csupán egy bizonyos, a kiválasztás nem közjegyző előtt zajlik – a médiatörvényben egyébként ez nem is szerepel –, hanem a panasziroda végzi, amelynek vezetője Obsina Béla, aki korábban Hárs István elnök jobb keze volt a Magyar Rádió kommunista időszakában. Az iroda vezetőjének nincs jogi végzettsége, persze ettől még a sorsolás lehet szakszerű. Zsigmond Béla nemrég leköszönt soros elnök szerkesztőségünknek azt nyilatkozta: „Jegyzőkönyvek tanúsítják, hogy a panaszbizottsági tagok megközelítően azonos gyakorisággal vesznek részt a panaszügyek tárgyalásában, illetve a panaszok tárgya és a kisorsolt tagok között nem mutatható ki összefüggés.”
Ám ebben az esetben adódik a kérdés: hogyan lehet sorsolással minden eljáró tanácsi tagnak közel ugyanannyi ügyet adni, hiszen a véletlenszerűségben benne rejlik az is, hogy valakik kevesebbszer, mások pedig többször vesznek részt az eljáró tanácsok munkájában.
Gyakori panaszelutasítások. A panaszbizottság munkáját összesítő adatok azt is mutatják, hogy a soros elnökök egyre gyakrabban élnek az elutasítás lehetőségével, így sok kifogás el sem jut az eljáró tanácsokig, csak ha a panaszos fenntartja kifogását. Tavaly 539 esetben fordultak valamely műsor ellen kifogással a panaszbizottsághoz. A beérkezett panaszok közül a soros elnökök még csak 16 esetben éltek az elutasítással (a legtöbb panaszt érintettség hiányában vagy a határidők be nem tartása miatt utasítják el), közülük három esetben fenntartották a panaszt, amiket az eljáró tanácsok találtak végül megalapozatlannak. Ezzel szemben az idén Kőmíves Benedek soros elnök január és április között már 23 panaszt utasított el elnöki jogkörénél fogva, ebből 11 a Magyar Televízió műsorát kifogásolta, (öt a Híradót). Szirányi János az április–július közti időszakban (a soros elnökök mandátuma három hónapig tart – a szerk.) 18 panaszt utasított el. Mandátumának lejártakor beszámolójában kitért arra, hogy szerinte a 4. (a kiegyensúlyozottságot érintő) szakasz alá eső panaszokat csak hiányos, illetve nem megfelelő előterjesztésre hivatkozva nem lehet átminősíteni egyéb üggyé (ebben az esetben nem szükséges az érintettség – a szerk.), hanem el kell utasítani. Ugyanakkor az eljáró tanács, a tartalmi okokra tekintettel, közbülső határozattal átminősítheti a kifogást egyéb üggyé. A Szirányi által három hónap alatt visszadobott 18 kifogásból hat az MTV műsoraira: a Híradóra és a Nap-keltére vonatkozott. A nyári időszakban (ekkor jóval kevesebb panasz érkezett) Zsigmond Béla soros vezető hatszor élt az elnöki jogkörű elutasítással.
Jogértelmezési vita. A panaszbizottság jogköre jelenleg csak a médiatörvény 4. § (1) bekezdésére és az egyéb ügyekre terjed ki. A módosítást a testület a panaszbizottság egyhangú tiltakozása ellenére fogadta el. A jogértelmezési vita abból adódik, hogy a testület szerint a médiatörvény 47. §-a azt mondja ki, a panaszbizottság csak a 4. § első bekezdésére vonatkozó panaszokkal foglalkozhat, holott a törvény a következőket rögzíti: „A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (4. §) megsértése miatti panaszokat a Testület Panaszbizottsága bírálja el” – tehát a jogszabály nem beszél külön bekezdésekről, hanem az egész 4. § alá tartozó elvek védelmét írja elő.
