Jelentősen elmarad a magyar gazdaság növekedése a kelet-közép-európai országok 5,5 százalékos átlagától – állapítja meg a Kopint-Datorg Rt. legfrissebb jelentése, mely a világgazdaság és a hazai gazdaság helyzetéről nyújt tájékoztatót. Az összefoglaló szerint nemcsak lassult a hazai gazdaság, de az idei év első három havi adatait figyelembe véve a GDP felhasználásának szerkezete is kedvezőtlenebbül alakult a második negyedévben.
Számottevően lassult a keresetek növekedése: az első hét hónapban a nettó keresetek 7,3 százalékkal emelkedtek, ami mindössze 0,2 százalékos, tehát gyakorlatilag stagnáló reálkereseteket jelent – hangsúlyozza a konjunktúrajelentés, amely az idei év egészére a korábbi 1,6 százalékos reálbér-növekedés helyett mindössze egyszázalékos emelkedéssel számol.
A munkanélküliségi mutatók alakulásában sem várható javulás: a gazdaságkutató intézet szerint a tavalyi 5,9 százalékos munkanélküliségi ráta változatlan marad az idei év átlagában, s jövőre is csupán 0,1 százalékos csökkenés valószínű.
A Kopint-Datorg úgy ítéli meg, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) másodszorra módosított hiánycélja is számos bizonytalanságot hordoz magában. – Az első nyolc havi adatok fényében úgy látjuk, hogy a PM szeptember 15-én bejelentett, új államháztartási egyenleg-előirányzata még mindig felültervez néhány bevételt, s potenciálisan alulbecsüli az adósságszolgálati kiadásokat – hangsúlyozta az intézet tegnapi sajtótájékoztatóján Ádám Zoltán tudományos munkatárs. Ádám Zoltán szerint igen kétséges az év utolsó negyedére tervezett áfabevételek teljesülése, és hasonló a helyzet az igen ambiciózus szja-befizetési tervekkel is. A kutatóintézet a pénzügyi tárca módosított előrejelzésével szemben 5,3-5,6 százalékos államháztartási deficitet vár 2004 végére. A júniusi előrejelzéshez képest romlott az államadósság megítélése: a jelentés szerint az adósságállomány idén eléri az 59,6 százalékos GDP-arányos mértéket.
Rontotta az éves inflációra vonatkozó előrejelzését is a Kopint-Datorg, amely immár 6,9 százalékos pénzromlási ütemet prognosztizál az idei év átlagában. Az összefoglaló szerint a pénzpiacokon a jelenlegi tendenciák folytatódnak: az év végéig mindössze 50-75 bázispontos jegybanki alapkamat-csökkenés várható, így tehát fennmaradnak az európai összevetésben kirívóan magas állampapírhozamok és piaci kamatok.
Lassuló növekedés. Többek között hazánk adósságbesorolásával és a magyar költségvetést finanszírozó külföldi befektetők kockázatával foglalkozik tegnapi számában a Financial Times. A tekintélyes brit üzleti lap a Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítőre hivatkozva azt írja, hogy Magyarország – mely A mínusz besorolással rendelkezik – jelenleg a gazdasági növekedés lassulásával és egyre növekvő pénzügyi deficittel küzd. A befektetők bizalmát ugyanakkor növelhetik a hosszú távú kilátások: a 2008-ra várható többlet és az euró 2010-ben történő bevezetése.
