A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) szerint több tízezer munkavállaló maradhat képviselet nélkül, mivel a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény tervezett módosítása a tagok létszámához kötné a szakszervezetek reprezentativitását. – A kormány szándéka elfogadhatatlan, mert nem a szakszervezetek társadalmi támogatottságát, hanem azok taglétszámát mérné – mondta lapunknak Kerpen Gábor. A PDSZ elnöke szerint a kisebb szervezetek ellehetetlenülnének, ha a reprezentativitáshoz egy adott ágazat munkavállalóinak tíz százalékát kellene a tagok között tudni. Ha mindezt pártokra vetítenénk ki – hangsúlyozta –, akkor tízmillió lakos esetén egy pártnak a parlamentbe jutáshoz minimum egymillió tagra lenne szüksége. – A módosítással a kormány nyomást gyakorolna a dolgozókra, mivel így közvetve a nagyobb szakszervezeteket preferálná. Ez ellentmond a plurális demokrácia elvének – tette hozzá Kerpen. A PDSZ és az MKSZSZ kéri a parlamenti pártokat, ne fogadják el a tervezetet, és ha kell, készek az Alkotmánybírósághoz fordulni. Emlékezetes: a közelmúltban a versenyszféra két konföderációja, a Munkástanácsok és a Liga azon aggodalmának adott hangot, hogy a kormány ki akarja szorítani őket a középszintű érdekegyeztetésből. A Munkástanácsok azt fontolgatja, hogy az illetékes uniós fórumokon feljelenti a kormányt az érdekegyeztetésbe való súlyos beavatkozásért.
Nézetkülönbség a bérekről. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban nem közeledtek az álláspontok a jövő évi bérajánlás és a minimálbér-emelés mértékéről. A szakszervezetek bruttó hat-nyolc százalékos béremelést és hatvankétezer forintos minimálbért igényeltek. A munkaadók 4,5 százalékra, illetve 55 400 forintra tettek javaslatot. A kormány számára a reálbéremelés 3-3,9 százalék közötti mértéke lenne elfogadható.
