Gyurcsány Ferenc – a kis magyar Hodorkovszkij – miniszterelnökként ott folytatta, ahol milliárdos vagyont felhalmozó üzletemberként abbahagyta (?). A köztársaság legnagyobb hatalmú közjogi méltóságának mezét magára öltve ugyanaz a jogot rugalmasan kezelő gátlástalanság jellemzi, mint a kilencvenes évek eredeti tőkefelhalmozása idején. Annyi különbséggel, hogy most nem a KISZ-ből ismert haverok, családtagok, hanem a koalíciós pártok a tettestársai.
Az új miniszterelnök tegnap nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatón mutatta be kormánya tagjait. A szokásos, Tony Blairtől ellesett színpadias előadás egyik csúcspontjaként bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét. Mondhatnánk, épp időben, hiszen az államháztartási törvény félreérthetetlen rendelkezése szerint szeptember 30. az az időpont, ameddig a kormánynak be kell nyújtania a parlament elé a költségvetést. Csakhogy Gyurcsány Ferenc a tervezetet simogatva azt is közölte, hogy bár éppenséggel megtehetné, a kabinet mégsem nyújtja be a büdzsé tervezetét. Felettébb érdekes indoklást fűzött ehhez: nem akarja, hogy az ellenzék azzal foglalkozzon, vajon a régi vagy az új kormány javaslatáról vitáznak-e a képviselők. A bátor, lendületes miniszterelnök tehát az ellenzék vélt reakciójához igazítja óráját, s a költségvetést csak az új kormány első ülése után, október 7-én terjeszti a Ház elé. Ettől persze nem omlik össze az ország, legfeljebb feszítettebb ütemben tárgyal a parlament, Szili Katalin majd megoldja. (A költségvetéssel már a Medgyessy-kormány is trükközött; 2002-ben az önkormányzati választásokig rejtegette terveit a közvélemény elől – az eredményt ismerve okkal.) Láttunk már olyat, hogy egy kormány kicsúszott a jogszabályok szabta határidőkből, de az újdonság, hogy valaki a kamerák kereszttüzében mosolyogva, hetykén, csínytevésére büszkén közölje: nem érdekli, mit mond a törvény. Az ellenzék persze így is ízekre szedi majd a költségvetést, amiről minden érdeklődő tudja, hogy a Gyurcsány-csapat terméke. A kormányfő miniszterként és a megbuktatott Medgyessy Péter teljes jogú helyetteseként a maga elképzeléseihez – már ha voltak ilyenek – szabhatta a szöveget, s a pénzügyminiszter személye sem változott. Mellesleg az adótörvényeket sem sikerült időben elkészíteni. Arra pedig, hogy a törvénysértő késlekedés növeli a magyar gazdaság körüli bizonytalanságot, a miniszterelnök legfeljebb legyint egyet: ez az elemzőkön kívül a kutyát sem érdekli.
Persze ha nagy vita kerekedik a csúszásból, kimagyarázzák a dolgot, Gyurcsány Ferencnek ebben óriási gyakorlata van. Az államháztartási törvény szerint egyébként választási évben el lehet térni a rigorózus menetrendtől. A törvényalkotó az általános országgyűlési választásra gondolt, amely különösen kormányváltás esetén az államapparátus működésére is hatást gyakorol. Az idei nem választási év, mert az európai parlamenti voksolás nincs befolyással a kormányzás napi menetére. (A nagypolitika más kérdés: visszanézve mulatságos felidézni a haladó baloldal véleményét Aczél Endrétől Kovács Lászlóig, miszerint az EP-választásnak nem lesznek belpolitikai következményei.) Draskovics Tibor tegnap sajátos mentséget talált: szerinte a jogalkotó nem gondolt arra az esetre, amikor választás nélkül történik kormányváltás. Javaslatom Kovácsnak és Kunczénak: a következő puccs időzítésekor erre is legyenek tekintettel.
Az új miniszterelnök első hivatali napján elkövette az első törvénysértést. Az üzenet világos: első a hatalmi, politikai cél, második a jog. A Gyurcsány-korszak elkezdődött.
Különleges gyűjteményre bukkantak a megyei jogú város bevásárlóközpontjának parkolójában
