Gulyás költségvetési válságból és jó konjunktúrából címmel jelentetett meg cikket tegnap a Kurier osztrák napilap, amely megszólaltatta Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét is. A lap az új miniszterelnök megválasztásával kapcsolatban egyfajta tragikus előjátéknak nevezte, hogy a parlament kormánypárti többsége elutasította a jegybank kétéves beszámolóját. A Kurier szerint Járai Zsigmondnak semmi újat nem jelent a kormány és az MNB közötti feszültség, sőt, ezzel a konfliktussal az új kabinetnél is számol. A független osztrák napilap emlékeztet a jegybank és a kormány közötti vitákra, kiemelve, hogy a kormánypártok szerint az MNB magas szinten tartja az alapkamatot.
A lapnak nyilatkozó Járai hangsúlyozta: noha az idei évre tervezett költségvetési hiány előirányzatát 4,6 százalékról 5,4 százalékra növelték, az MNB még ennél is magasabb deficitre számít. A jegybankelnök továbbra is lehetségesnek tartja az euró 2010-es magyarországi bevezetését, ám ehhez szigorú és következetes gazdaságpolitikát tart szükségesnek. Mint ismert, a JP Morgan vezető londoni befektetési ház szeptember végén hozta nyilvánosságra hazánk gazdaságáról szóló elemzését, amely szerint a két évvel kitolt euróbevezetési dátumhoz képest további kétéves késés várható, azaz legkorábban 2012-re valószínűsíthető az euró magyarországi bevezetése. A késés oka a költségvetési konszolidációnak a vártnál lassabb üteme áll.
Járai a kormányzati támadásokkal kapcsolatban múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az alacsony infláció és a stabil pénz rendkívül fontos érték a gazdaság számára. A jegybankelnök aláhúzta: hazánkat kivéve egyetlen más országban sem érvel felelős politikus és közgazdász a magas infláció mellett.
A Financial Times az MNB ellen folytatott kirohanásokról korábban azt írta: a kormányzati tényezők egymásnak ellentmondó nyilatkozatai a magyar valuta sérülékenységét eredményezték, amely révén a befektetők elbizonytalanodtak, a nyerészkedni kívánó spekulatív törekvések pedig erőre kaptak.
n
Magyarországon a GDP négy százalékkal nőtt a második negyedévben, s várhatóan ehhez közeli mértékben fog bővülni a harmadikban is. Az április–június hónapban mért lakossági fogyasztás 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábban mért értéket – állapította meg jelentésében az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az elemzés szerint: a gazdaság továbbra is exportvezérelt pályán halad, a beruházások növekedése még mindig meghatározó, a háztartások fogyasztása azonban a vártnál magasabb mértékben nőtt. Mindez a beruházási célú import mellett a fogyasztási behozatal növekedését eredményezi, ami a külső egyensúly további romlását valószínűsíti. A lakosság vásárlási kedve annak ellenére nő, hogy a nettó reálkeresetek 0,3 százalékkal emelkedtek az első fél évben. A kiskereskedelmi forgalom első félévi élénkülésében szerepet játszott a csatlakozás előtt megugró gépjármű-vásárlás, a fogyasztási hitelek – különösen a devizahitelek – dinamikus emelkedése, valamint a lakásvásárlások felfutását követő tartós fogyasztási cikkek, például a bútorok iránti kereslet megugrása. Vélhetőleg a keresetek feletti egyéb jövedelmek emelkedése is növelte a fogyasztást.
Krónikus hiány. Hazánk, Lengyelország és Csehország gazdaságát és tőzsdéinek helyzetét hasonlítja össze a Financial Times tegnapi száma. A tekintélyes brit üzleti napilap szerint a magyar tőzsde eddig még biztos menedékhelynek számított a nem megfelelő inflációs gazdaságpolitikában, amelyet csak tovább bonyolít a krónikus államháztartási hiány és a bruttó hazai össztermék nyolc százalékára rúgó folyó fizetési mérlegdeficit. A lap emlékeztet, hogy a Pénzügyminisztérium nemrégiben 2010-re halasztotta el az euró magyarországi bevezetését.
